Magyarország: stabilan bóvliban

Levette a negatív kilátást Magyarország bóvli adósminősítésének margójáról a Standard & Poor’s, vagyis mostantól nem fenyeget az a veszély, hogy három szinttel a befektetésre ajánlott kategória alá süllyessze az adósbesorolásunkat a hitelminősítő. A kilátás stabil lett, így belátható ideig maradhat a „BB” szintű minősítés.

Néhányan már a fordulat jeleit látják az S&P lépésében. Nemsokára visszakerülhetünk arra a térképre, ahol azok az országok vannak, amelyeket befektetésre ajánlanak a hitelminősítők? A makrogazdasági számok alapján már lassan itt lehet az ideje a felminősítésnek, hiszen az adósság nem emelkedik, a költségvetési hiány a GDP 3 százaléka alatt áll, és a gazdaság növekszik.

Egy ország teljesítménye viszont nem csak néhány számból áll. Hiszen az államadósság érdemben nem csökkent annak ellenére sem, hogy a kormány de facto államosította a nyugdíjpénztári vagyont, és a büdzsé stabilizálásában nem feltétlenül növekedésbarát intézkedések játszottak szerepet. A külpiacok gyengébb teljesítménye mellett az ágazati különadók és a számos bevételnövelő lépés miatt évekig kellett várni egy visszafogott gazdasági fellendülésre.

A hitelminősítők azt sem felejtették el, hogy 2011 végén miért vágták bóvliba Magyarországot. Nem tetszett nekik, hogy a kormány beavatkozna az MNB működésébe, hogy csökkent az Alkotmánybíróság hatásköre, és hogy a Költségvetési Tanács működése átalakult. A végtörlesztésnek sem örültek, és úgy érezték, hogy a kormány gazdaságpolitikája nem ösztönzi a befektetéseket. Az új alkotmány bizonytalanságot okozott, most pedig az S&P szerint a Fidesznek maga felé hajlik a keze az új választási rendszerrel.

Az elmúlt évek lépései átírták az intézményi kereteket, a fékek és ellensúlyok lebontása pedig aligha lehet a jó irány, miközben a közgazdászok a növekedést meghatározó tényezők között egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak az intézményeknek. Félő, hogy az elmúlt évtizedekben túl sokat tettünk azért, hogy növekedési csapdába essünk.