Mi várható a nagy mezőgazdasági programoktól?

Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter:
Az elmúlt években számos olyan programot indítottunk, amely alapjaiban alakítja át a hazai mezőgazdaságot, és helyzetbe hozza a kis- és közepes családi gazdaságokat. A legfontosabb a földforgalmi törvény megalkotása volt, amely a jövőben garantálni fogja, hogy a föld csak a helyben lakó, földműveléssel életvitelszerűen foglalkozó gazdálkodók tulajdonába kerülhet. Lehetőséget kapott több ezer gazdálkodó a Földet a gazdáknak programmal is, az így bérbeadott állami föld a korábbiakhoz képest jóval több egyéni és családi gazdaságnak nyújt megélhetést. A jövőben folytatni kívánjuk a sertésstratégia megvalósítását, a tanyaprogramot, valamint a magyar mezőgazdaságot támogató marketingprogramokat is.

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke:
A sertés termékpálya szereplői abban reménykednek, hogy az elkövetkezendő években a sertésstratégiához rendelt források érdemben növekednek. Ehhez jó lehetőséget nyújthatnak a következő hétéves európai uniós költségvetési ciklus mezőgazdasági és vidékfejlesztési forrásai. Ha így lesz, akkor az egyébként szakmailag jó, és kellően komplex program pozitív hatást fejthet ki. Az elmúlt években hiányoztak a szükséges források, az eddig erre a célra költött néhány milliárd forint nem volt elegendő arra, hogy kellő mélységében hatást tudjon elérni a sertéságazatban. Amennyiben a jövőben a programhoz érdemi forrásokat sikerül hozzárendelni, annak kedvező hatásai lehetnek a teljes sertéságazatra nézve.

Raskó György, agrárközgazdász:
A mezőgazdaság foglalkoztatási képessége a jövőben várhatóan tovább fog csökkenni, hiszen a művelhető földek az állami termőföld bérbe nem azok tulajdonába kerültek, akiknek erre a birtokuk életképessé tételéhez lett volna szükség, hanem azokhoz, akiknek eddig is bőven volt földjük. Tény, hogy ezek a birtokok ezáltal még versenyképessebbé lettek, ám a foglalkoztatásnak, és az érdemi, termelést jelentő állattartásnak sem kedvez ez. A jövőben tehát a mezőgazdasági programok eredményeképp az agrárfoglalkoztatás és az állattartás is zsugorodni fog, és mindezek eredményeképp a következő években a mezőgazdaság GDP-je is várhatóan alacsonyabb szinten alakul a korábbiaknál.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke:
A mezőgazdaságban történő bármilyen változás eléréséhez elsődlegesen program kell. Először el kell dönteni, hogy egy adott ország mit akar a saját mezőgazdaságától. Az elmúlt időszakban sok kérdés felmerült, de még mindig vannak tisztázatlan területek. A legfontosabb kérdés a közeljövőben az öntözés lesz, az ezt szolgáló program már kezdetét vette. A hazai mezőgazdaság vízhez, vízgazdálkodáshoz való viszonya kulcsfontosságú lesz az elkövetkezendő időkben, hiszen a versenyképes, a globális piacokon is szerepet kapó agráriumhoz öntözés szükséges. Ez a program természetesen nagyobb ívű, mint amennyit egy kormány meg tudna valósítani, ehhez évtizedek, vagyis legalább négy-öt kormány összehangolt munkája szükséges.

Mahr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkár-helyettese:
Meg kell állapítani, hogy a magyar agrárium lehetőségei alatt teljesít, a jelenlegi teljesítménynél jóval többre lenne képes az ország. A jelenlegi programok eddig nem hozták meg a várt eredményt, hiszen a sertésstratégia dacára soha nem látott mélyponton van a sertésállomány. Az állattenyésztés szempontjából egyébként sem bíztatóak a földforgalmi szabályozás kilátásai. Az elmúlt évek állatállomány-csökkenése döntően a kisüzemeknél következett be, a földtörvény a nagyobb gazdaságokat háttérbe szorító rendelkezései tovább súlyosbíthatják a helyzetet. Probléma, hogy az uniós országok közül egyedüliként Magyarországon nem vásárolhat földet jogi személy. Ezeknek a szabályoknak hosszú távú negatív hatásai lesznek.