Nem kérdés, hogy mennyire fontos az adócsalók elleni fellépés

Számos kérdést vet fel az Európai Bíróság decemberi ítélete, amely alapján még három hónapig visszaigényelhetik az áfát azok az exportőr cégek, amelyektől a NAV az EU-szabályokat megsértve szedte be az adót. Az elmarasztalt szabályozással az volt a gond, hogy az csupán amiatt vonta meg az adómentességet, ha az EU-n kívüli exportra szánt termék az eladást követő 90 napon belül nem hagyta el az EU területét. Ez pedig az eladó önhibáján kívül, például a vevő által vállalt szállítás késlekedése miatt is előfordulhatott.

Az első kérdés, ami felmerülhet, hogy az ítélet hány céget, és mekkora összegű áfa-visszaigénylést érinthet. A NAV érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy ezek az adatok nem állnak rendelkezésére. Persze, az adóhatóságnak nem is érdeke „reklámoznia” ezt az ügyet, hisz a beszedett adótól nem esik el automatikusan a büdzsé, csak ha az érintett vállalkozások június 18-ig benyújtják kérelmüket.

Az érintett cégek száma elvileg elérheti a pár ezret, az adó mértéke pedig a több tízmilliárdos tételt. Kérdés, hány vállalkozás él majd a lehetőséggel, hiszen az igényléshez akár több száz oldalas dokumentációt kell összeállítani, amelyek több évre visszamenőleg tartalmazzák a szükséges számlákat, áfabefizetési igazolásokat.

További kérdés, hogy az idéntől hatályos új szabályozás mennyiben EU-konform, mert lényegében csak az történt, hogy a 90 napos határidő 360 napra tolódott ki. Az uniós verdikt ugyanis nem a határidőt, hanem az annak túllépését szankcionáló intézkedés túlzott szigorát kifogásolta, amely egy eredetileg áfamentes ügyletet adókötelessé tesz. Az uniós bíróság ezt sommásan úgy fogalmazta meg, hogy a magyar szabályozás túllép az adókikerülés és az adócsalás megelőzéséhez szükséges mértéken.

Az viszont nem kérdés, hogy mennyire fontos az adócsalók elleni fellépés, és az sem, hogy nem ez az a terület, ahol vasszigorral kellene fellépni.