Naptári értelemben már megkezdődött a 2014–2020 közötti programozási időszak az Európai Unióban. Magyarországon még nem indult el a következő hétéves ciklusban elérhető, hazai forrásokkal is kiegészülve összesen 7480,2 milliárd forint támogatási összeg pályáztatása. A konkrét felhívásokra ugyanis még várni kell. A magyar kormány március 7-én nyújtotta be azt a Partnerségi Megállapodást Brüsszelnek, amely alapján megkezdődhettek a támogatásokkal kapcsolatos hivatalos egyeztetések.
A Partnerségi Megállapodás már felsorolásszerűen tartalmazza azokat az operatív programokat, amelyek keretében a konkrét pályázati felhívások megjelennek majd. Ezek alapján azt tudjuk, hogy a korábbi 16 helyett 7 operatív programba lesznek sűrítve a pályázati kiírások. A gazdaságfejlesztés területén paradigmaváltás következik be, hiszen a tervek szerint az összeurópai források 59,2 százalékát (4431 milliárd forint) fordítják majd gazdaságfejlesztésre. Ez három operatív program között oszlik meg. A legjelentősebb forrásokat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) tartalmazza, amelybe 2718,5 milliárd forintot allokálnak. A második a listában a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), melyben 1157 milliárd forint lesz elérhető. A legkisebb összeg a gazdaságfejlesztési programok közül a Versenyképes Közép-Magyarországi Operatív Programban (VEKOP) lesz elérhető, amely 269,3 milliárd forintból gazdálkodhat. Az első két operatív program várhatóan csak a konvergencia régiókban lesz elérhető, azaz a hat vidéki régióban, így budapesti és Pest megyei megvalósítási helyszínnel nem lesz pályázható. Budapesten és Pest megyében tehát sokkal kisebb támogatáshoz juthatnak a cégek a vidéki térségekhez képest. Miközben a vidéki régiókban körülbelül megháromszorozódik az elérhető támogatás összege, addig a Közép-Magyarországi régióban a 2007–2013 között elérhető 419 milliárdhoz képest jelentős visszaeséssel kell számolni. Ennek magyarázata nagy on egyszerű.
Ki kell mondani, hogy a Közép-Magyarországi régió, természetesen elsősorban Budapestnek köszönhetően, EU-s terminológiával élve fejlett régió. Ezt alapozzák meg az Európai Unió statisztikai adatai is, miszerint az Unió GDP átlagának 110 százalékát is elérte már a régió fejlettsége.
Ebből a következőket vonhatjuk le: A Budapestet és Pest megyét magában foglaló Közép-Magyarországi régió fejlődött a legtöbbet a 2007-es pályázati rendszer elindulása óta, hiszen egy magas bázisról tudott még 7 százalékot nőni, amelyre egyetlen nagyon alacsony bázissal induló vidéki régió sem volt képes. A legnagyobb fejlődést magához képest a második leggazdagabb régió, Nyugat-Dunántúl mutatta be 6 százalékos növekedéssel. De voltak olyan régiók, amelyek 1-2 százalékot növekedtek csak, vagy szembetűnő az Észak-Magyarországi régió kilátástalan helyzete, amely egyetlen százalékkal sem zárkózott az európai átlaghoz, így a 2007-es és a 2011-es adatok szerint is csak az unió fejlettségi átlagának 40 százalékát produkálta (ennél csak Bulgáriában és Romániában vannak szegényebb régiók a 28 uniós országban).
Sokan felháborodva teszik fel a kérdést: miért csökken drasztikusan a Közép-Magyarországi régióba irányuló EU-s források összege? Sajnos be kell látni, hogy vidéken – egy-két gazdasági gócpontot leszámítva (Győr, Kecskemét, Székesfehérvár) – még bizony nagyon sokat kell tenni azért, hogy ezek a térségek egyáltalán megkezdjék a felzárkózást az uniós átlaghoz. Így nincs mit tenni, el kell fogadni – mint ahogy a Brüsszellel való tanácskozás során a kormánynak is el kellett fogadnia – a tényt, hogy a statisztikai adatok alapján a Közép-Magyarországi régió uniós mércével mérve egy fejlett régió. Az uniós pályázati rendszert megalapozó regionális politika célja pedig a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentése, ezen célok elérése végett muszáj a magyarországi elmaradott vidéki régiók gazdaságát sokkal jelentősebb összegekkel támogatni, mint ahogy az korábban történt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.