Beindult a dolláreső a technológiai szektorban

Nem lenne könnyű helyzetben az az elemző, aki az idén eddig bejelentett felvásárlások alapján próbálná meghatározni, hogy miben is látják a technológiai szektor legnagyobb szereplői a következő időszak nagy dobását. A felhő alapú megoldásokat fejlesztő vállalattól a mobil applikáción keresztül az intelligens termosztátig nagyon széles a választék, és igazából csak annyit lehet mondani, hogy a felhő-mobil-Big Data mágikus trió mozgatja meg leginkább a kellő mennyiségű készpénzzel és elszántsággal rendelkező társaságok fantáziáját, igaz időnként egészen izgalmas területekre is „eltévednek”.

Januárban, amikor a Google bejelentette, hogy 3,2 milliárd dollárért megvásárolja az okostermosztátokat készítő Nest Labs nevű céget, úgy tűnt, hogy a vállalat lehet az idei év nagy „költője”. Nos, alig pár hét telt el, és egyértelművé vált, hogy az online világban mélyreható változtatásokat elindító, és az internetes bizniszt is szép lassan átalakító Facebook áll a nagy „pénzszórók” élére. A világ legnépszerűbb közösségi oldalát működtető cég az elmúlt évtized legnagyobb netes felvásárlását jelentette be, amikor közölte, hogy 19 milliárd dollárért megveszi a WhatsApp mobilos üzenetküldő alkalmazást. Bár a befektetők negatívan reagáltak a hírre, a társaságot alapító Mark Zuckerberg egyszerre két legyet ütött ezzel az akvizícióval. Egyrészt megszerzett egy félmilliárdos, ráadásul igen gyorsan bővülő felhasználói táborral bíró szolgáltatást, másrészt megszabadult egy jövőbeni potenciális riválistól. Az pedig szinte csak „hab a tortán”, hogy ezzel a lépéssel a Facebook tovább erősítette mobilos portfólióját, így javítva pozícióját egy rendkívül gyorsan fejlődő platformon.

A piac még szinte ki sem heverte a társaság nagy bejelentését, amikor március végén egy újabb, kétmilliárd dolláros akvizícióról érkezett hír, ezúttal a virtuális valóság szemüveget fejlesztő Oculus VR volt a kiszemelt. Ez a tranzakció nem jelenti azt, hogy a Facebook hardvergyártóvá válik, a vállalat sokkal inkább arra törekszik, hogy saját alkalmazásai és szolgáltatásai hozzanak még több bevételt az Oculus eszközeinek segítségével. A felvásárolt cég egyébként a jövőben is önálló társaságként működik majd, de a játékiparnál sokkal szélesebb körű felhasználásra szánják a speciális szemüveget. Mark Zuckerberg a bejelentés kapcsán több lehetséges alkalmazási területet is megnevezett, mint például az egészségügy és az oktatás. Az egyelőre meglehetősen futurisztikusnak tűnő, főként a videójátékosok körében hódító eszköz valószínűleg nem egy-két éven belül hozza vissza a befektetés árát, de figyelembe véve a hordható technológiák egyre növekvő népszerűségét mindenképpen érdekes lehetőségeket ígér. Az IDC előrejelzése szerint az idén várhatóan már 19,2 millió viselhető okoseszközt adnak majd el világszerte, ez háromszorosa a tavalyi forgalomnak. Ráadásul a következő években is marad a dinamikus fejlődés, igaz valamivel visszafogottabb lesz, mint az idén. A piackutató cég prognózisa alapján évente átlagosan 78,4 százalékos lehet a bővülés mértéke, így 2018-ban már 111,9 millió okosórát, okoskarkötőt, okosszemüveget, illetve egyéb, a ruházaton vagy a testen hordható intelligens eszközt értékesítenek majd.

Persze azért a Facebooknak sem jön össze minden, így például bár pályázott rá, nem tudta megszerezni a napenergiával működő robotrepülőgépeket, úgynevezett drónokat gyártó Titan Aerospace-t. A 2012-ben alapított startup tudhat valamit, hiszen két igazi nagyágyú szállt versenybe érte, a nyertes végül a Google lett. Azt nem közölték, hogy mennyit fizettek a Titanért, de az egyértelmű, hogy kulcsszerepet szánnak a vállalat által készített, nagy magasságban is működőképes drónoknak a Google internet-szolgáltatási terveiben.

A Titan drónok biztosította web kapcsolatot pedig többek között a Nest Labs okostermosztátjai használhatják majd arra, hogy megvalósítsák az intelligens otthon koncepciót, amelyben a háztartásokban lévő eszközök egymással, illetve a szolgáltatókkal is képesek kommunikálni annak érdekében, hogy még hatékonyabban, még kevesebb energiával működjenek és még nagyobb kényelmet nyújtsanak a felhasználóknak.

Persze az okoseszközök, illetve tulajdonosaik által létrehozott elképesztő mennyiségű adatot tárolni is kell, és ahhoz, hogy valóban hasznosíthatóak legyenek, lehetőség szerint valós időben fel kell tudni dolgozni azokat. Többek között ez az igény adja a mozgatóerőt a felhőalapú megoldások fejlesztéséhez, és bár kevesebb figyelmet kap ez a terület, mint az online biznisz, vagy éppen a mobil szegmens, azért már ebben az évben is történtek izgalmas bejelentések a szektorban. A technológiai ipar egyik legismertebb szereplője, az IBM például tavaly 3,1 milliárd dollárt költött tíz cég megvásárlására és már az idén is többszázmillió dollárt szánt a felhőalapú megoldásokat fejlesztő Silverpop és a Cloudant megvételére.

A főbb irányok ugyan kezdenek kirajzolódni, de egyelőre valószínűleg még nem látják tisztán a technológiai ipar szereplői sem, hogy számukra mi lehet a legideálisabb megoldás. Mivel a jósláshoz használt varázsgömbök még csak homályos képet festenek a jövőről, így érthető, hogy igyekeznek minél szélesebb portfóliót kialakítani.