Kiszámíthatóságot várnak az érdekvédők

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók országos Szövetségének (VOSZ) elnöke

Minden azon áll vagy bukik a következő négy évbben, hogy milyen lesz a vállalkozáspolitika. Ahhoz ugyanis, hogy érezhető legyen a fejlődés, új munkahelyek kellenek és legalább 20 százalékra kell emelni a GDP arányos beruházási rátát. Ez s csak az állóeszközök pótlására lenne elegendő. Az államadósság csak akkor csökkenthető, ha új beruházások révén jelentős hozzáadott értéket biztosító termelés települ, és az ilyen ágazatokban gyorsan bővül a foglalkoztatottság. Az új beruházások feltétele azonban a stabil jogi környezet, mert ha 3 hónapra sem lehet tervezni, nem fognak hitelt felvenni és befektetni. A 300 forint körüli euróárfolyam reális, de itt is stabiltásra van szükség, hogy a cégek tervezhető export- és importpolitikát folytathassanak.

Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke

Magyarország jobban teljesít, ezért nem lehet akadálya annak, hogy a GDP alig öt százalékáról legalább hat százalékra emelkedjenek az egészségügyi közkiadások. A többletforrások elengedhetetlenek, ha a kormány valóban működőképessé kívánja tenni az egészségügyet, amelynek legégetőbb problémáit az elmúlt négy évben sem sikerült megnyugtatóan kezelni. Az elvándorlás okozta humánerőforrás-krízis, a finanszírozás elégtelenségéből fakadó intézménymenedzselési nehézségek, ezen belül az eladósodás mind-mind megoldhatatlan, ha éves szinten legalább 100-150 milliárd forinttal nem növekednek az egészségügy költségvetési forrásai. Ez a többlet is a folyó kiadásokra nyújtana azonban csak fedezetet.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára

Halaszthatatlan lenne az alapvető élelmiszerek áfájának tíz százalék alá csökkentése. Ugyanakkor a kereskedelem versenyképességének javítása kapcsán meg kellene fontolni a fogyasztási iparcikkek áfájának 27 százalékról 25-re való leszállítását is. Ugyanis egyre többen vásárolnak az interneten és a külföldi online-áruházak a magyarországinál alacsonyabb áfával is értékesítenek. Ugyancsak mérsékelni kellene az élőmunkát terhelő járulékokat valamint folytatni kellene a vállalatok adminisztrációjának egyszerűsítését. A kereskedelem szabályozásának olyannak kell lennie, hogy egyszerre segítse a modernizációt és védje a kisvállalkozásokat. Ennek jegyében kell vizsgálni az év végéig tartó plázastopot és a trafikrendszert is.

Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke

Olyan agrárpolitikát várunk az új kormánytól, amely a vidék számára stabil, tartós munkahelyeket teremt a mezőgazdaságban. A világpiac növekvő élelmiszerkereslete és az Európai Unió támogatásai együtt megfelelő alapot jelenthetnének arra, hogy a mezőgazdaság segítségével újraépítsük a magyar falut. Ehhez kiegyensúlyozott agrárpolitika kell, amely a teljesítményük alapján értékeli a mezőgazdaságban tevékenykedőket, és elismeri közülük a munkahelyeket teremtő, legális, rendesen adózó szereplőket, és a társadalom, valamint az agrárgazdaság hasznos tagjaiként tartja számon ezeket. Fontos leszögezni, hogy érdemi, a mezőgazdaság valamennyi szereplőjét bevonó érdekegyeztetési gyakorlatot is várunk az új kormánytól.

Galló Istvánné, Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke

A PSZ azt követeli az új kormánytól, hogy az állami intézményfenntartó (Klik) tartsa tiszteletben a köznevelési intézmények szakmai önállóságát. Bontsák le intézményekre a rendelkezésre álló költségvetési keretet, a források elosztásába vonják be az intézmények vezetőit, akiknek át kell engedni a munkáltatói jogok gyakorlását. Állítsák vissza a kötelező óra intézményét, amely nem lehet több 22 óránál, a többletet fizessék ki. Oldják meg a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatását. Vizsgálják felül a minősítési rendszert, vonják be elkészítésébe a szakszervezeteket, az előmeneteli rendszer ismerje el szakvizsgát. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar korlátozza a pedagógusokat jogaik gyakorlásában.