Tavaly kevesebb lakás épült, mint a világháborúk idején

Elgondolkodtató, hogy tavaly kevesebb lakás épült, mint a világháborúk és a nagy gazdasági világválság idején.  Szerencsére Varga Mihály szerint a lakásépítések fellendülésére lehet számítani, miután „a kormány intézkedéseinek köszönhetően a lakosságnál több jövedelem marad”, és az állami támogatások is növekednek.

A nemzetgazdasági miniszter a múlt heti Construma szakkiállításon azt is elmondta, hogy noha az elmúlt években a lakásépítések jelentősen visszaestek, mennyiségi hiány nincs az országban, de a minőség javításához új lakások kellenek. Hogy van-e mennyiségi lakáshiány, azt meg lehet kérdezni a többszázezer külföldön munkát kereső fiataltól is, de ne kukacoskodjunk. Érjük be azzal, hogy a miniszter is elismeri, a lakásállomány minőségével nincs minden rendben.

Az építőipar szerint hazánkban körülbelül négymillió lakás van, és ha azt akarnánk, hogy száz év alatt kicserélődjön az állomány, évi 40 ezer új lakást kellene építeni. Ezzel szemben tavaly csupán 7300 épült, ennek alapján a mai lakásállománynak sokszáz évig kellene fennmaradnia.

A Construmán Varga Mihály azt is bejelentette, hogy a munkaadók ötévente 5 millió forinttal adómentesen támogathatják alkalmazottaik lakáshiteleinek törlesztését. Ez tényleg jó hír, kérdéses azonban, hogy a jövőben hány munkavállaló kap ilyen formában juttatást a munkáltatójától. Márpedig az építőipar lélegzetvisszafojtva várja, hogy legyen végre kereslet, és ismét meginduljanak a lakásépítések. Mert az iparág szerencsésebb képviselői az Európai Uniós támogatásokból épülő nagyberuházásokból élnek, az ezekből kimaradottaknak azonban nem zöld a fű.

Arról nem is beszélve, hogy sok ingatlanfejlesztő vállalkozás nyakán maradt a négy-öt éve elkezdett, esetleg csak félig elkészült lakópark vagy sorház. Az ilyen vállalkozások persze becsődöltek, magukkal rántva alvállalkozóikat is, a kísértet-építmények pedig azóta is gazdát keresnek.