A Postának lépni kellett, mert az alaptevékenysége felett elszállt az idő

„A Magyar Posta a nemzetközi irányokat követve csomagautomatákat állított üzembe” – szól a hír. A követési távolság jelenleg legalább tíz év. Fontolva halad az állami cég. Mire nálunk bevezetnek valami új szolgáltatást, az már mondjuk Németországban szinte elavultnak, korszerűtlennek számít. De jobb később, mint soha. Értékelni kell az állami mamutvállalat igyekezetét. Ha némi fáziskéssel is, de legalább reagáltak arra a tényre, hogy évről évre dinamikusan növekszik az e-kereskedelem, egyre többen vásárolnak a világhálón. Most már igazán csak az embereken múlik, hogy tudják-e használni a szolgáltatást. Sokak életét teheti ugyanis kényelmesebbé, hogy nem kell napközben otthon maradni egy csomag miatt vagy a szomszédtól szívességet kérni. Végre szabadabban lehet eldönteni, hol és mikor szeretnénk átvenni a küldeményt.

A Postának lépni kellett, mert az alaptevékenysége felett szép lassan elszállt az idő. A banki fizetési felszólításon kívül ugyanis már szinte semmi nem érkezik hagyományos levélben. Ellenben mintegy harmincezer embert foglalkoztat az állami vállalat. Logikus: ha nincs levél, nincs munka, ha van csomag, van munka. És van bevétel is. Egyelőre még csak minden tizedik forint származik a csomagküldésből, de nem vitás, hogy a Posta megmaradása ezen áll vagy bukik.

Ezért nem ártana, ha csökkentenék a követési távolságot. Kíváncsi vagyok például, hogy a magyar csomagautomaták mikor lesznek arra képesek, mint például a franciák. Ott ugyanis már nem csak átvenni lehet az árut, hanem vissza is lehet küldeni a gyártónak. Németországban pedig a levélszekrényekhez hasonló chipes csomagszekrényeket telepítenek a családi házak kertjébe. Előbb-utóbb nálunk is igény lesz hasonló szolgáltatásokra. A kérdés csak az, hogy ki fogja nyújtani. Vélhetően egy tőkeerős vállalat, a nemzetközi irányok követéséhez ugyanis milliárdos fejlesztésekre van szükség. Nem tíz év múlva, hanem holnap.