Élénkül a kereslet a faktoringpiacon

– A magyarországi faktoring piac tavaly sem produkált áttörést – kis mértékben csökkent a forgalom –, miközben a mikro- és kisvállalkozások részesedése tovább csökkent a tortán belül. Milyen teljesítményt nyújtott ilyen körülmények között a CIB Faktor Zrt.?
– A CIB Faktor forgalom szempontjából a második számú szereplőnek számított tavaly a piacon - 17 százalék körüli piaci részesedéssel – idén azonban az első negyedév statisztikái alapján átvette a piacvezető szerepet. A teljes piac teljesítményénél viszont figyelembe kell venni, hogy egy jelentős banki szereplő számait nem tartalmazza a tavalyi statisztika: így a 9 százalékos csökkenés ténylegesen inkább stagnálásnak felel meg. Mindez annak tükrében, hogy a hitelpiac sem teljesít jobban, elfogadható teljesítmény. Ami pedig a mikrovállalkozásokat illeti, a korábbi években sem ők húzták a piacot, hiszen az ő finanszírozásuk fajlagosan magasabb költségekkel oldható meg. Számukra inkább – a nálunk is működő – beszállítói faktoring programok jelentenek megoldást. Jelenleg egyébként nagyjából 100 milliárd forintnyi állományt kezelnek a faktorcégek Magyarországon, vagyis a részesedésük a rövid lejáratú forgóeszköz-finanszírozásból 5-10 százalék környékén mozog, ami már nem elhanyagolható arány.

– Milyennek ítéli meg a piac kilátásait?
– Több okból is optimista vagyok. Egyrészt a keresleti oldal élénkül, hiszen egyre több magyarországi vállalkozás gondolkodik fejlesztésekben, a növekedési kilátások jók. Másrészt a faktoring szerepe nőhet annak révén is, hogy várhatóan már az első félévben elérhető lesz a Magyar Nemzeti Bank által indított Növekedési Hitelprogramban (NHP), illetve az Eximbanknál futó programoknál is. Mindezek tükrében úgy látom, hogy az eddigi akadálya a növekedésnek elhárult, és erre az évre akár tíz százalék környéki bővüléssel lehet számolni.

– Hogyan tudja kihasználni a növekedési lehetőségeket a CIB csoport?
– A CIB stratégiájában a kis- és középvállalkozói szektor, illetve az export is kiemelt elem, így a faktoring piacon kínálkozó lehetőségeket is ki kell tudnunk használni. A vállalkozások számára most szintén kedvező a környezet, jók a növekedési lehetőségeik: a mi dolgunk az, hogy a megfelelő eszköztár biztosításával segítsük őket céljaik elérésében. A CIB csoport – a CIB Faktorral együtt – arra törekszik, hogy szakértői tanácsadóként minden ügyfélnek a számára legkedvezőbb megoldást nyújtsa, legyen szó akár hitelről, akár faktoringról vagy más pénzügyi szolgáltatásról.

– A következő években mi az, ami húzhatja a faktoring piacot?
– Véleményem szerint az exportőr vállalkozásoknak a következő években nagyon komoly szerep jut Magyarországon, és ez igaz a faktoring piacára is. A kivitelben érdekelt cégeknek pedig a klasszikus faktoring konstrukció mellett fontos lehet a visszkereset nélküli faktoring, illetve az egyéb okmányos szolgáltatások is. A magyar gazdaság exportorientáltsága miatt nőhet az új ügyfelek, illetve az új piacok száma is: utóbbiak elérésében az Eximbank nagyon komoly szerepet vállal, hiszen nyilvánvaló, hogy másféle elbánást igényel egy német partner, mint mondjuk egy azeri cég. Az új ügyfeleknél mi elsősorban a kkv-szektorra számítunk, tapasztalatunk szerint az ötszáz millió és ötmilliárd forint közötti árbevételű cégek esetében tudunk a hitel megoldásoknál kedvezőbb feltételeket ajánlani mind a költségek mind a fedezeti rendszer tekintetében.

– Kockázati szempontból milyen az ügyfélkörük?
– A portfóliónk nagyon tiszta, a problémás ügyfelek aránya kicsi, és csökkenő tendenciát mutat, javult a fizetési hajlandóság is. Ez mindenképpen biztató a piacra nézve, hiszen lehetővé teszi a jelenleginél is kedvezőbb feltételekkel történő finanszírozást.

– A hazai faktoring piacon viszonylag stabil az ágazatok szerinti felosztás az utóbbi években. Önöknél hogyan néz ki a gazdasági ágazatok szerinti felosztás, és mi jellemző az egyes területekre?
– Az egyik meghatározó terület a gyártóipar, beleértve a járműipart és a fogyásztási- és tartós fogyasztási cikkeket gyártó vállalkozásokat is. Utóbbiaknál akár 180-270 nap is lehet az elfogadott fizetési határidő, de az autóiparban is 90-180 nap a jellemző. Ez nem a cégek rossz hozzáállása miatt van így, hanem iparági sajátosságok indokolják: mindenesetre ezekben az ágazatokban a faktoring nagyon jó megoldást jelenthet a beszállítók számára. A másik fontos elem a napi fogyasztási cikkeké: az áruházi beszállítók köre hozzávetőlegesen 20 százalékot képvisel a teljes ügyfélkörből. Az építőipar szintén az élénkülés jeleit mutatja – ez látszik az utóbbi hónapok statisztikáin is –, a megfelelő vevő-szállítói kapcsolatokat itt is tudjuk, és szoktuk is finanszírozni. Az élelmiszeripari vállalkozások forgóeszköz-finanszírozási megoldási között egyre növekszik a faktoring szerepe, míg a mezőgazdaság esetében a rövidebb fizetési határidők miatt inkább az előfinanszírozás a fontos. Ezek az iparágak is fontos szerepet játszanak a faktoring piac további fejlődésében.