Javuló növekedési kilátások, maradhat a gyenge forint
Az ipari termelés növekedésének mértéke 7,1 százalékra, míg a kiskereskedelmi forgalom bővülése 4 százalékra gyorsult az év első két hónapjában az előző év azonos időszakához képest. Ennek alapján a korábbi előrejelzéseinkhez képest kedvezőbb idei és jövő évi növekedési adatot várunk, így idén 2,3, 2015-ben pedig 1,7 százalékkal bővülhet a GDP.
A növekvő nettó reálbéreknek és a fogyasztói bizalom folyamatos javulásának hatása már meglátszik a háztartások fogyasztásában, a kiskereskedelmi forgalom élénkülésében is. A magánberuházások értéke azonban még mindig túl alacsony, ami jelentősen akadályozhatja a hosszú távú növekedést.
Az MNB növekedési hitelprogramjának (NHP) kihasználtságában október óta határozottan lassulást lehet látni, így az továbbra is kérdéses, hogy az NHP jelentős mértékben tudja-e majd ösztönözni a növekedést. A jegybank arra számít, hogy az év második és harmadik negyedében élénkül majd a kereslet az NHP forrásai iránt. Ezt arra alapozza, hogy a hitelprogram második szakaszában 10 százalékban korlátozták a teljes keretnek a meglévő hitelek kiváltására fordítható arányát, illetve, hogy az új beruházási hitelek értéke a nyári hónapoktól kezdve növekedhet, miután a vállalatok beruházási tevékenysége tipikusan ebben az időszakban élénkül meg.
Bár a rövid távú indikátorok megerősítik azt, hogy növekedési kilátások javulni fognak, továbbra is azt látni, hogy a gazdaság hosszú távú növekedési kilátásai rosszabbak a régióéhoz képest. Azzal, hogy a kormány a következő négy éves ciklusban is kétharmados többséggel rendelkezik majd az Országgyűlésben, nem várható, hogy jelentős elmozdulás lesz a költségvetési politikában. A költségvetési hiány mértéke várhatóan a 3 százalékos küszöbszint alatt marad anélkül, hogy jelentős beavatkozásra lenne szükség idén és jövőre. Emiatt az adókörnyezet a következő években stabilabbá válhat, de az nem valószínű, hogy a különadókat kivezetné a kabinet.
A kormányzati kommunikáció azt jelzi, hogy az állami szerepvállalás tovább erősödhet, különösen az energiaszektorban, míg a pénzügyi szektorban potenciális konszolidációra kerül sor. A választások után a kormányzat külföldi befektetőkkel szembeni erőteljes és populista kommunikációja enyhülhet, azonban a külföldi működő tőke beáramlása várhatóan alacsony szinten marad, miután az autóiparban a jelentős kapacitásbővítések kifutnak.
Arra számítunk, hogy a költségvetési hiány mértéke idén a kormányzat által kitűzött célnak megfelelően a GDP 2,9 százaléka alatt marad. Korlátozott szinten fennáll annak a kockázata, hogy a bevételek elmaradnak a tervezettől, ezt azonban a kormányzat az év második felében korrigálhatja, ha arra szükség lesz.
A fegyelmezett költségvetési politika ellenére az államadósság mértéke – amely a 2012-ben mért 79,8 százalékról 2013-ra 79,0 százalékra csökkent – enyhén emelkedhet idén a forint gyengülése miatt, miután az államadósság közel 40 százaléka devizában jegyzett.
Az MNB várhatóan fokozza devizaeladásait a következő években, miután nem lát olyan fundamentális okot arra, hogy növelje a devizatartalékot, amíg a külső adósság mértéke csökken és a folyó fizetési mérleg többletet mutat. Az MNB új monetáris politikai eszközei azt célozzák, hogy még több hazai forrás áramoljon a forintalapú állampapírokba.
A pótlólagos forintlikviditást pedig az MNB átválthatja annak érdekében, hogy az Államadósság Kezelő Központ visszafizethesse a lejáró devizaalapú külső adósságot. Ez pedig felgyorsíthatja a külső adósság leépítését anélkül, hogy jelentős mértékben csökkenne a devizatartalék szintje, illetve enyhítheti a gazdaság sérülékenységét a forint gyengülésével szemben.
Az infláció mértéke továbbra is alacsony szinten maradhat. A maginflációs trendekben mindeddig nem látni felfelé irányuló nyomást, azonban a háztartások fogyasztásának gyorsulása és a gyengébb forintárfolyam a következő egy-két évben a maginfláció emelkedésének irányába mutat. Miután a rezsicsökkentés és a negatív élelmiszer- és üzemanyagárak kiesnek majd az éves árindex bázisából, a fogyasztói árak 2015 második felében a 3 százalékos célszint fölé emelkedhetnek.
Az MNB kéthetes kötvényének betétté alakítása folyamatos támogatást adhat a hazai kötvénypiacnak, és tovább lazíthatja a monetáris kondíciókat a forintlikviditás jegybanki kötvényekből való kivonásával. Úgy vélem, hogy a Monetáris Tanács kevésbé lesz érzékeny az erősebb árfolyam-ingadozásokra, miután az államadósság devizában jegyezett állománya hosszú távon csökkeni fog. Ezek a tényezők az alacsony kamatkörnyezet irányába mutatnak, és további forintgyengülést valószínűsítenek, amennyiben a külső finanszírozási feltételek romlanak.
Alapvetően arra számítok, hogy a jegybank a 2,5 százalékos szint után már nem vág kamatot, és 25 bázispontos emelést hajt végre decemberben, miután a negyedik negyedévben megugrik az infláció mértéke. Mindamellett, azt is figyelembe kell venni, hogy nőtt annak az esélye, hogy az Európai Központi Bank 2015 második felében mennyiségi lazítást vezet be. Ez kiegészülve a hazai kötvénypiacot támogató új MNB-eszközökkel megteremtheti annak az esélyét, hogy a kamat mértéke hosszabb távon alacsonyabb szinten maradhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.