Nagy lehetőség

Egy ideje „a retail növekvő válságáról” cikkezik az angolszász sajtó, és riasztóbbnál riasztóbb számokat közölnek. A Central for Retail Research becslése szerint 2018-ra majdnem negyedével kevesebb kiskereskedelmi ingatlan lesz Angliában, a CoStar Group pedig az amerikai plázák jövőjét láttatta sötéten, azt állítva, hogy a vidéki bevásárlóközpontok 15 százaléka fog bezárni a következő négy évben. Az ok mindkét esetben a dinamikusan növekvő online kereskedelem, amely miatt egyesek szerint a jövőben elenyésző lesz a kereslet a kiskereskedelmi ingatlanok iránt.

A nekrológ szövegezése előtt azonban érdemes szemügyre venni néhány jelenséget, amelyek jelentősen árnyalják a kiskereskedelmi ingatlanok jövőjéről alkotott képet. Ha az online kereskedelemről esik szó, a legtöbben arra gondolnak, amikor valaki egy webáruházban vásárol meg egy terméket, majd azt a kereskedő kiszállítja hozzá. Ebben a disztribúciós rendszerben valóban nincs szükség üzlethelyiségre, csakhogy az e-kereskedelem jelentős hányada nem ezt a modellt követi.

Egyre népszerűbbek Európában a „click and collect”-vásárlások, amelyeknél a vevő az online rendelés után az üzletben veszi át a terméket. Ez sok esetben megköveteli ugyan a retail ingatlanok átalakítását, mivel általában nagyobb raktárhelyiségekre van szükség, ám az üresedés veszélye nem fenyegető. A Jones Lang Lasalle ingatlantanácsadó elemzése szerint Tesco online forgalmának 70 százalékát teszik ki a „click and collect”-vásárlások az Egyesült Királyságban.

Nagy kérdés az is, hogyan befolyásolják a webáruházak a bevásárlóutcák jövőjét. A prémium- és luxuskategóriájú márkákat kínáló üzlethelyiségek biztosan nincsenek veszélyben; elhanyagolható a valószínűsége annak, hogy valaki online szerezzen be egy méregdrága Chanel-parfümöt, ha azt is megteheti, hogy a Champs-Élysée-n vásároljon. A bevásárlóutcák üresedési mutatóit emellett jelentősen befolyásolja a turizmus is: gyaníthatóan pirospaprikát sem webáruházból fognak rendelni a turisták, ha egyszer a Váci utcában járnak.

Miközben Nyugat-Európában 10 százalék az internetes vásárlások aránya, nálunk csupán 3 százalék, durván kétszázmilliárd forintos forgalommal, így a következő években jelentős változások nem várhatóak. Az e-kereskedelemmel foglalkozó cégek a közép-kelet-európai régióban még csak tapogatóznak, és a termékpaletta is igen specifikus: zömében műszaki cikkek, kisebb méretű, próbát nem igénylő termékek érhetőek el az interneten.

Ami pedig a bevásárlóközpontok jövőjét illeti, bár az Egyesült Államokban már valóban hosszú évek óta egyetlen építkezés sem indult, a CBRE ingatlantanácsadó szerint Európában 50 százalékkal több, 11,9 millió négyzetméternyi bevásárlóközpont épült, mint 2012-ben. A fejlesztők a kelet-európai piacokra koncentrálnak, a legtöbb építkezés Törökországban és Oroszországban zajlik, vagyis elég biztosnak látszik a retail jövője tőlünk keletre.

A kiskereskedelmi ingatlanok piacán kétségtelenül fontos változásokat fognak generálni az egyre szaporodó webáruházak, a legfontosabb, hogy a kereskedők alkalmazkodjanak az új idők kihívásaihoz. Nagyot nyerhetnek például ha az üzletükben egy átvevőhelyet is kialakítanak, és nyitnak a raktárpiac felé is, mert amekkora kihívás az online kereskedelem a retail ingatlanoknak, akkora lehetőség a raktárpiacnak. A Jones Lang Lasalle becslése szerint 2020-ig nem kevesebb mint 25 millió négyzetméter új ipari-logisztikai ingatlanra lesz szükség, így a növekvő igény révén a hosszabb ideje üresen álló, rosszabb adottságú üzlethelyiségek is hasznosulhatnak.