P-Day - Mi van akkor, ha a Kreml gázos hidegháborúba kezd?

Ezekben a napokban Moszkvában minden a háborúról és a győzelemről szól. Mármint a második világháborúról. Fontosabbnál fontosabb katonai hírek érkeznek. Az orosz elnök elrendelte, hogy a Baltikumban élő orosz veteránok életjáradékot kapjanak – persze Oroszországtól. Az orosz elnök utasítására új hadnemet alapítanak, hamarosan jön a légi-űrvédelmi alakulat. Az orosz államfő korábbi parancsa értelmében még az idén újabb tengeralattjáróval és fregattal bővül a Fekete-tengeren a flotta. Putyin, a győzelem napja előestéjén, a hadsereg főparancsnokaként fehérorosz, kirgiz és örmény kollégájával együtt végignézett egy erőfitogtató, rakétázgató hadgyakorlatot. És ezzel még nincs vége. Mert Párizs meghívását elfogadva Vlagyimir Putyin ott lesz a normandiai partraszállás ünnepségén június 6-án. P-Day lesz a D-Dayen.

Ezekben a napokban a világ azt hiszi, hogy Putyin partner az ukrajnai válságrendezésben, a piacok örülnek, a forint sem jár vitustáncot. Az elnök jelezte, hogy el tud képzelni olyan ukrán államfőt és kormányt, amelyikkel egyszer együtt lehet majd működni. A donyecki szakadároknak is üzent, hogy vasárnap egyelőre ne legyen népszavazás a függetlenségről, mondván, nincsenek meg a feltételek.

Ezekben a napokban sokan azt gondolják, hogy az oroszbarát szakadárok nem hallgatnak Putyinra, hiszen mégis urnákhoz rendelik a polgárokat. De azt kevesen hihetik el, hogy mindez nem Moszkva érdekeit szolgálja. Mert Putyin, ugye, üzent, de ha mégis a függetlenség mellett döntenek, Oroszország kénytelen elfogadni a nép akaratát. Akkor is, ha senki más nem tartja majd legitimnek az eredményt, hiszen a referendum sem az.

Ezekben a napokban Európa lázasan keresi a megoldást arra az időkre, ha Moszkva esetleg mégis elzárja a gázcsapot. Igaz, abban reménykednek, Oroszország elemi érdeke, hogy bizniszeljen. Ám mi van akkor, ha a Kreml gázos hidegháborúba kezd, azt feltételezve, hogy Európát jobban megviseli a válság, mint őt? Bele se gondoljunk!