Az EU és a 4 elefánt esete

Alaposan felforgathatja az adótanácsadói piacot is a könyvvizsgáló cégek működésének uniós reformja. Az elfogadás előtt álló szabályok jelentősen korlátozzák majd a szerteágazó szolgáltatásokat kínáló BIG4 cégek vadászterületét, amiből nemcsak a feltörekvő tanácsadó cégek, de az ügyfelek is profitálhatnak.

Régóta húzódó viták végére kerülhet pont, ha az Európai Tanács is rábólint a tőzsdei cégeket és pénzügyi intézményeket auditáló könyvvizsgáló cégek szigorúbb szabályozására. A reform az adó- és az egyéb üzleti tanácsadói szolgáltatások terén is kiegyensúlyozottabb versenyfeltételeket és nagyobb átláthatóságot teremt majd. Jelentős érvágás lehet ez a BIG4 cégeknek, amelyek számára épp a tanácsadói szolgáltatások biztosítottak fontos növekedési területet. Az ebből származó bevételeik az elmúlt 5 évben 16 milliárd dollárral nőttek, miközben az audit szolgáltatásokból eredő bevételeik 5 milliárd dollárral csökkentek.

A könyvvizsgálói szabályok azután kerültek a figyelem középpontjába, hogy a gazdasági krízis alapjaiban rengette meg a piaci szereplőkbe vetett bizalmat. Egy sor tőzsdei cég és pénzügyi intézmény esetében vált ekkor kérdésessé, hogy könyveik valós képet adnak-e a vagyoni helyzetükről. Az Európai Bizottság a könyvvizsgáló cégek működéséről szóló uniós irányelvet felülvizsgálva 2011-re készítette el javaslatát. A parázsviták és elhúzódó jogalkotási folyamat után idén áprilisban fogadta el az Európai Parlament a reformcsomagot, így már csak Európai Tanács jóváhagyása van hátra.

Az elfogadás előtt álló szabályázástól azt várja az unió, hogy csökkenti a könyvvizsgálók és ügyfeleik között a túlzott összefonódás veszélyét, amellyel nő az érintett cégek pénzügyi beszámolóinak megbízhatósága is. Ennek érdekében a reform szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg az auditorokra. Előírja például a kötelező könyvvizsgálói rotációt, amelynek értelmében 10 évente kötelező lesz a könyvvizsgálatot végző cég leváltása.

A legjelentősebb változás, hogy ugyanannál az ügyfélnél az auditálással kapcsolatos feladatok mellett bizonyos tanácsadói feladatokat már nem láthatnak el a könyvvizsgáló cégek. Nem végezhetnek ezeknél a klienseknél többek között adótanácsadást, nem nyújthatnak támogatást az adóhatóság vizsgálata során és nem vállalhatják el a védelmet sem adóperekben. Ez fontos garanciát jelent arra nézve, hogy ne a könyvvizsgáló által adott adótanácsok alakítsák a pénzügyi beszámolók tartalmát (szélsőséges esetben a könyvelés ne a jobb adóeredményekhez vezető adatokat tükrözze).

Hosszasan lehetne sorolni, hogy a reform ellenzői milyen érveket sorakoztattak fel e garanciális szabályokkal szemben. Most azonban csak azt emelném ki, amely az érintett tőzsdei cégek és pénzügyi intézmények hátrányaira, növekvő költségeire vonatkozik. Tény, hogy az összeférhetetlenségi szabályok miatti kényszerű váltás az új tanácsadót kereső cégek számára a régi bizalmi kapcsolatok megszakadásával, pluszfeladatokkal, adminisztrációval jár majd. A verseny élénkülése azonban a szolgáltatások minőségének javulását is magával hozza majd az adótanácsadói piacon, amivel a kényszerűségből szolgáltatót váltó cégek is csak profitálhatnak. A jól megválasztott új adótanácsadók friss szemléletet hozhatnak, amellyel az ügyfelek nagyobb adómegtakarítást is elérhetnek.

Az intézkedések persze nem vezetnek varázsütésre a BIG4 cégek dominanciájának megszűnéséhez, a szigorodó összeférhetetlenségi szabályok miatt viszont kétségtelenül nagyobb szerep juthat majd más tanácsadócégnek.

Bár az Európai Tanács döntése után az új szabályok csak fokozatosan, a következő 2-3 évben lépnek hatályba, az ügyfeleknek és az adótanácsadó cégeknek már most fel kell készülniük a továbblépésre. Ezért már rövid távon is nagyobb versenyre és új piaci szereplők megjelenésére lehet számítani.