Míg az euróövezetben a jegybankárok folyamatosan vitáznak arról, hogy milyen lépéseket kell tenni a gazdasági növekedés felgyorsítása érdekében, addig az Egyesült Királyságban már láthatóak az elmúlt évek laza monetáris politikájának eredményei. Mark Carney, a Bank of England tavaly kinevezett elnöke azonban a múlt héten arról beszélt, hogy lassan véget ér a rendkívül laza monetáris politika ideje. Ezzel a brit jegybank lehet az első a globális központi bankok közül, amelyik elkezdi fokozatosan emelni az alapkamatot, és nem kényszerül arra, hogy visszafordítsa a szigorítási ciklust.
A BoE több mint öt éve, 2009 márciusa óta tartja 0,5 százalékon az irányadó kamatszintet, és a kamatvágási ciklus mellett elindított egy eszközvásárlási programot is – hasonlóan a Federal Reserve pénznyomtatásához –, amelynek keretét fokozatosan növelte. Két évvel ezelőtt érte el jelenleg is érvényes, 375 milliárd fontos értékét.
A BoE akkor sem változtatott rendkívül laza monetáris politikáján, amikor az infláció a jegybank két százalékos inflációs céljának kétszerese volt 2011-ben. Mervyn King, korábbi elnök kitartott az alacsony kamat és a nem konvencionális eszközök mellett, hiszen a jegybank úgy látta, hogy a kilábalás törékeny és a pénzromlás üteme visszatér a célértékre.
Az Európai Központi Bank azonban az adósságválság közepette kamatemeléssel reagált az emelkedő inflációra, amiről rövid időn belül kiderült, hogy hiba volt. Az EKB kénytelen volt hátraarcot fújni, és újra kamatot csökkenteni. A jegybank pedig hat évvel a világgazdasági válság kirobbanása után, csak most kezdi átlépni a monetáris élénkítés hagyományos kereteit.
A BoE már két éve elindította a kis- és közepes vállalatok hitelezését és a lakáspiac fellendülését célzó (Funding for Lending) programját is. A vállalati hitelezés kevéssé, az ingatlanpiac viszont gyorsan élénkült, ezért a jegybank a vállalatok felé irányította programját.
Közben a kabinet is elindított egy programot, amely alacsony önerő mellett ad kedvezményes hitelt. A Help to Buy célja a lakásvásárlás támogatása, mindez azonban komoly áremelkedést okozott a lakáspiacon az elmúlt évben, ami egy ingatlanbuborék kialakulásának a kockázatát növeli. Ezt láthatta be Mark Carney is, akinek az emlékezetében még élénken élhet az Egyesült Államokban kipukkadt ingatlanlufi.
Az Egyesült Királyság az idei évben a leggyorsabb növekedést produkálhatja a G7 országok közül a Nemzetközi Valutaalap szerint. A közel 3 százalékos bővüléssel párhuzamosan azonban félő, hogy egyensúlytalanságok alakulnak ki. Az infláció alacsony, májusban 1,5 százalékra csökkent az április 1,8-ról, a lakásárak azonban dinamikusan emelkednek, és megközelítették a globális válság előtti szintet. Áprilisban 10 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbi szintnél, miközben márciusban még „csak” 8 százalék volt az ütem. Angliában 10, Skóciában közel 5, Walesben 3,3, Észak-Írországban pedig 2,6 százalékkal nőttek az árak. Az Egyesült Királyság legtöbb régiójában nagymértékben emelkednek az árak, de leginkább Londont fenyegeti az ingatlanlufi, ahol közel 20 százalékkal kerülnek többe a lakások, mint egy évvel korábban.
George Osborne pénzügyminiszter a közelmúltban kijelentette, nagyobb hatáskört adnak a BoE-nek, hogy megfékezzék az árbuborékok kialakulását. Erre sürgősen szükség lenne, mint ahogy a kormány által támogatott Help to Buy program újragondolására is, hiszen ez veszélyezteti leginkább az ingatlanpiacot. Ha a kormány nem tesz meg mindent rövid időn belül az ingatlanárak gyors emelkedésének megfékezésére, akkor félő, hogy az elmúlt évek eredményei veszélybe kerülnek. Ezt azonban Mark Carney nem fogja hagyni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.