Nem zárható ki pótlólagos költségvetési intézkedés

– Újra megválasztották a Magyar Közgazdásági Társaság elnökévé. Mi változhat ebben a ciklusban?
– Talán megbocsátható és nem félreérthető, ha azt mondom, folytatni szeretném mindazt, amit eddig tettem, de meggyőződésem, az értékőrző alkalmazkodásban nem a személyem, hanem az elnökség a meghatározó garancia. Lehetőségeim között továbbra is mindent megteszek azért, hogy a társaság mindenki számára gondolati szabadságot adó, tartást és megszólalási lehetőséget teremtő, alkotó erőt jelentő értelmiségi fórumként működjön. Nem egyensúlyokban, hanem jobbítást lehetőségekben gondolkodom. Ilyen lehetőségnek tartom a társaságban a monetáris politika meghatározó személyiségeinek új szerepvállalását, mint ahogy azt is, hogy a tudományos élet és az európai gazdaságpolitika ismert szaktekintélyei is változatlanul a vezető testületet erősítik.

– Az MKT 52. vándorgyűlésének témája Magyarország tíz éve az Európai Unióban lesz. Mit hozott számunkra a csatlakozás?
– Elkötelezetten uniópárti vagyok. A csatlakozással az ember bezártságérzete szűnt meg, már természetes, hogy átjárhatunk a határokon. Az EU-tagság biztonságot és alkalmazkodási kötelezettségeket is adott. Az uniós szolidaritás működött Görögország esetében is, és látható, hogy Európa sikeresen tartotta egyben az eurót. Az EU-ban az elmúlt évek nem a kudarc történetét, hanem az eredményeket hozták, de ha visszatekintünk, nem mondhatjuk, hogy a probléma nélküli eufória időszakát éltük át. Talán el tudunk mozdulni a nemzetek Európája felé, és nem a centrálisan vezényelt, újabb és újabb alkalmazkodási kényszerekkel terhelt berendezkedésé lesz a jövő.

– Magyarországnak mikor lenne érdemes belépni az euróövezetbe?
– Akik nagyon hamar csatlakoztak az euróhoz a nominális konvergenciájuk alapján, ma komoly gondokkal küzdenek. A csatlakozást nem kell erőltetni, nem tragédia, ha hosszabban kell várni a belépésre. Sok függ attól, hogy a magyar gazdaság milyen ütemben zárkózik fel az euróövezeti magországok teljesítményéhez, mert egy életre a játék örömét veheti el, ha idő előtt, kisgyerekeket nagy pályán, tétmérkőzésen kényszerítik focizni. Ahol erőltették a csatlakozást, de nem volt meg a gazdasági érettség, nagyon megszenvedik a belépést.

– A költségvetési hiány szempontjából már teljesítjük a belépési kritériumot, hiszen 3 százalék alatt volt a deficit az elmúlt években. A Költségvetési Tanács szerint idén a kritikus érték alatt maradhat a hiány annak fényében, hogy május végére az egész évre tervezett hiány 97 százaléka teljesült?
– A KT költségvetéshez fűzött véleménye szerint bár kockázatokkal, de reális, hogy a GDP 3 százaléka alatt marad a hiány. Ez azt feltételezi, hogy nem lesznek rendkívüli események, és a kormány képes reagálni a kisebb-nagyobb piaci, költségvetési bevételi problémákra. Az is kell, hogy ne legyenek váratlan kiadások. Az idei tartalékok szerényebbek, mint a tavalyiak, amit a KT szóvá is tett. Nem zárom ki, hogy pótlólagos intézkedésekre lesz szükség, hiszen az alacsony infláció az egyik oldalról rendkívül pozitív, de a késleltetett hatások miatt a hiányzó forintok előbb jelennek meg a költségvetésben, mint a pozitív gazdasági fejlemények. A másik probléma az alacsony enerigaárak miatt csökkenő jövedékiadó-bevétel. A következő hónapok ilyen szempontból érzékenyek lesznek. A költségvetést eleve fejnehézre tervezték, a hiánytervtől kétségtelenül van eltérés, de ebben előrehozott bérkifizetések is szerepet játszanak. Magam részéről sokkal vállalhatóbbnak tartom az egyensúly tartása érdekében vállalt pótlólagos intézkedést, mint az elkéső reakciót. Azzal azonban sajnos együtt kell élni, hogy Magyarország még sokáig költségvetési hiánnyal fog küzdeni a korábban felhalmozott hatalmas adósság miatt, hiába többletes a költségvetés elsődleges egyenlege évek óta. Az adósságszolgálat egy év alatt annyi pénzt vesz ki a költségvetésből, mint amit a teljes magyar egészségügyre fordíthatunk.

– Az első negyedév végén a GDP arányában 84 százalék volt az adósság. Hogy lehet csökkenteni?
– Természetes, hogy év közben hullámzik az adósság. Az államadósság-szabály szerint az év végi mérőnapon kell teljesíteni azt, hogy az adósság aránya ne növekedjen. A kormányzati tervek szerény és lassú csökkenést vetítenek előre: 2017-ben 76 százalék körül lehet a GDP-arányos adósság. Ha többet szeretnénk törleszteni, akkor a költségvetésből kellene ezermilliárdokat kivonni. Meggyőződésem, hogy a kiadáscsökkentésnek határai vannak. Természetesen mindig lehet ésszerűbben gazdálkodni, takarékoskodni, de olyan államháztartási szerkezetváltozásra már nem látok lehetőséget, amelyik egyik évről a másikra majd milliárdok sokaságát adja. Az adósság lassan fog elkopni. Feltétele, hogy nominálisan évről évre csak ezermilliárddal fog nőni, amíg GDP két-háromezer milliárddal, így pedig csökkenhet a GDP-arányos ráta.

– Idén csökken az adósság a tavalyihoz képest?
– A szabály az, hogy nem növekedhet az adósság, ez teljesülhet. Jövőre viszont a megváltozó adósságképlet miatt előállhatnak olyan helyzetek, hogy az alacsony infláció és gyenge GDP-növekedés mellett nem tartható a szabály.

– Bízhatunk abban, hogy jelentősen javulnak a növekedési kilátások?
– Óvatos optimizmussal tekintek a jövőre. Nagy eredmény a költségvetés stabilizálása. Ha a világgal versenyben akarunk maradni, akkor 3-4 százalékkal kellene évről évre növekedni. Ennek érdekében nem csak a bekövetkezett, igen pozitív fordulat tartóssága a fontos, hanem a fogyasztás, beruházás, hitelezés trendjeinek gyors javulása is. Noha fontosak az állami beruházások, nyilvánvaló: tőkés magángazdaságot nem lehet állami eszközökből finanszírozni.

– Jövőre megvalósítható az egyszámjegyű szja, vagy erre még várni kell?
– Minden megvalósítható, megvan az előnye és a hátránya is. Jó lenne, ha tovább csökkenne az adó, de a költségvetés bevételeit csak az adókból lehet fedezni. Magam az egykulcsos adó pártján voltam, és emiatt számos kritikát kaptam. Véleményem ma sem változott. Úgy gondolom, hogy a gazdaságpolitikában a politika meghatározóan benne foglaltatik. Így a költségvetés is egyszerre szól a gazdaságról és a társadalomról. Mindkettő érzelmektől, bizalomtól és bizakodástól is fűtött humán, élő rendszer, és erre is gondolni kell.