Brüsszel araszolgat

Egészen apró lépésekkel, de megkezdte a visszakozást az orosz elnök. Vlagyimir Putyin a nyilvánosság előtt eddig is higgadt próbált maradni. Rezzenéstelen arccal kommentálta az országa ellen hozott újabb amerikai büntető intézkedéseket. A lelőtt maláj utasszállító kapcsán is ridegen utasította vissza a vádakat. (Moszkvai vezetők mostanában nem verik cipővel a pulpitust.)

Putyin tegnap a nemzetbiztonsági tanács ülésén mégis a leghatározottabban állította, hogy Oroszországot nem fenyegeti se katonai, se másmilyen veszély. Ez volt az üzenet a Nyugatnak: a Kreml kész tárgyalni, érdeke az ukrajnai válság megoldása, fontos, hogy kiderüljön a 298 ember halálát okozó akció felelőseinek megtalálása. Egy másik hír szerint viszont a távol-keleti régióból vadászgépeket irányítanak át az európai területre. Nyilván ez a Nyugatnak szóló üzenet másik része.

Ahogy Putyin fogalmazott: a NATO mindent elkövet azért, hogy egyre mélyebben tolja állásait az orosz határhoz, ezért Oroszország az arányosság elvét betartva reagál minden lépésre. Magyarul: ha Ukrajna majdan a NATO tagja lesz, Moszkva további rubel milliárdokat áldoz hadserege fejlesztésére. Más kérdés, hogy a dolgok jelen állása szerint nem holnap lesz, amikor Kijevet a NATO a kebelére öleli, ám Moszkva már most bejelentette a nyolcvanas éveket idéző fejlesztési terveit.

Az ukrán parlament közben részleges mozgósítást rendelt el, a hadsereg mindent eldöntő rohamra készül a szakadárok uralta megyékben. Ilyen hadiállapotok között igyekszik megtalálni Brüsszel a legjobb megoldást, ám az Európai Unióban lassan őrölnek a malmok, ami már az Egyesült Államokban is szemet szúrt.

Washington a maga módján sürgetné Brüsszelt, de az uniós külügyminiszterek keddi ülésükön sem döntöttek érdemben, majd augusztusban folytatják. Remélhetőleg nem abban bíznak, hogy addig magától megoldódik a kérdés Ukrajnában, a maláj gép vizsgálatában, az orosz kérdésben.