– Milyen fő feladatokat kapott a következő négy évre?
– A 2011-ben elfogadott, 2030-ig szóló, és 50 éves kitekintést adó energiastratégia rögzíti az ország majdani energiamixét, de az azon belüli arányokat nem adja meg. Az általam vezetett államtitkárság elsődleges teendője az, hogy e stratégiát az energiabiztonsági szempontok mentén, szabályozási úton „lefordítsa”.
– Ez pontosan mit takar?
– Olyan feltételeket kell teremteni, hogy a piaci szereplők tervezetten és ütemezetten hozzáláthassanak az erőmű-felújításokhoz és hatékonyság-növelésekhez, hogy úgy érezzék, érdemes az itteni áramtermelésbe fektetniük. Támogatjuk a magántőke jelenlétét az áramtermelésben. 2025 táján sok hazai erőmű engedélye lejár, új beruházások nélkül kockázatos lehet ez az időszak. Az atomerőmű mellett számítunk a lignitüzemű Mátrai Erőműre, és bízunk a gázüzemű blokkok újbóli üzembe helyezésében is. Igaz, a piaci helyzet jelenleg nem kedvez a gázalapú villamosenergia-termelésnek, mert a külföldről áram olcsóbb a hazainál, és viszonylag magas a földgáz ára. Bár hosszú távú előrejelzések szerint a földgáz ára csökkenni fog egyes régiókban, a politikai kockázat nem zárható ki teljesen. A gáz árának csökkentéséhez ezért elengedhetetlen az útvonal- és a forrásdiverzifikáció, illetve ennek keretében a határkeresztező földgázszállítási infrastruktúrák biztosítása.
– Egyes aggályok szerint túl korán akarjuk átadni az új paksi blokkokat, nem lesz még piaca a többletáramnak, az energiamixben pedig túl nagy lesz a nukleáris energia aránya.
– Említettem, hogy 2025-30 között több fosszilis alapon termelő erőművi blokk kiesése várható, a működési engedélyük lejárta miatt. Ráadásul jelenleg nem tudjuk pontosan, hogy a piaci szereplők hogyan ütemezik a leállításokat. A jelenleg is üzemelő és az új paksi blokkok párhuzamos termelése azért sem jelent majd akkora többletet, mert a meglévő atomerőművi blokkok teljesítménye csökkenni fog az üzemidejük végéhez közeledve. Nagyjából és összességében a megcélzott üzembe helyezésekkel marad egyensúlyban a hazai villamosenergia-termelés.
– Paks szempontjából problémás lehet az Ukrajnán keresztüli nukleáris fűtőelem szállítása, és a sérült elemek visszaszállítása is. Mi a megoldás?
– Már keressük az alternatív szállítási útvonalakat, de hangsúlyozom: két évre elegendő tartalékunk van, a sérült elemek biztonságosan tovább tárolhatók Magyarországon, esetleges itt maradásuk nem befolyásolja az atomerőmű normál üzemi működését.
– Hol tart az extra, 100 milliárd forintnyi orosz gázmennyiség beszerzése?
– A többletmennyiség betárolása megkezdődött, a tárolók töltöttségét a tárca folyamatosan figyelemmel kíséri. Felmerült annak lehetősége is, hogy a Gazprom Magyarországon tároljon gázt.
– Ilyen szándéka korábban is volt a társaságnak, de magasak az itteni szállítási és tárolási költségek. Ez mennyire piaci adottság, és mennyire lehet rajta szabályozási eszközzel változtatni?
– Gázpiaci szempontból Magyarország zsákfalu, ezért nincs meg a remélt forgalom a gáztőzsdénken sem. Míg a külföldi tárolók töltöttsége a gáztőzsdék és a tranzitvezetékek közelsége, azaz kereskedelmi és gyakorlati okokból magas, Magyarországon az egyetemes szolgáltatókra és a biztonsági készletekre vonatkozó előírások alapján és kereskedelmi alapon is van betárolás. A hazai gázpiac a hálózati adottságok mellett egyelőre nem elég volatilis, így viszont a magyarországi szállítás és tárolás folytonos kihívások elé néz.
– Úgy tudom, több gáz kerül az előírt szintre már feltöltött biztonsági tárolóba, és az egyetemesek is betárolják a kötelező mennyiséget. Miért kell az MVM-nek ezen felül, hatalmas pénzért még gázt vásárolnia? Az ukrajnai kockázat miatt?
– Valóban szó van a biztonsági készlet megnöveléséről, amelynek alapvető célja Magyarország ellátásbiztonságának fokozása.
– Nem rontja az erős magyar-orosz energetikai kapcsolatokban a magyar fél tárgyalási pozícióit, hogy az ukrán-orosz konfliktusban Magyarország határozottan kiáll Ukrajna mellett?
– Magyarország nem tehet mást, mint hogy az általános nemzetközi jogi alapelvek mentén, a moralitás szempontjait érvényre juttatva azt mondja, hogy egy szuverén és erős Ukrajna létezésében érdekelt. Az ukrajnai magyarokért az alaptörvény értelmében is felelősséget kell vállalnunk. Ez világos üzenet, ezen a téren egy platformon vagyunk az uniós országokkal. Ami pedig a tárgyalópozíciónkat illeti: az a politika művészete, hogy a kapcsolataink ne romoljanak, ha pedig romlanak, akkor máshol megtaláljuk a kompenzálás lehetőségét. Ez azonban nem az energetikai államtitkárság feladata.
– Mi a véleménye a Déli Áramlat beruházásról?
– Az orosz-ukrán helyzet nem először veszélyezteti a hazai ellátás biztonságát, ezért nagyon erősen ki kell állnunk a Déli Áramlat beruházás mellett, mert ezen a vezetéken sokkal kisebb kockázat mellett juthatunk orosz gázhoz. Főleg, mivel a projekt ellenzői eddig semmiféle alternatívát nem kínáltak térségünk, benne pedig Magyarország stabil gázellátására abban az esetben, ha Ukrajnán keresztül nem jutnánk gázhoz. Ezért fontos a közeljövőben üzembe helyezendő magyar-szlovák földgázvezeték, és ezért is nagyon határozott a magyar kormány álláspontja, hogy Horvátország felől is érkezhessen gáz, a magyar-román fölgázvezetéken pedig Románia felől a mostani minimálisnál nagyobb mennyiség áramolhasson hazánkba. Az utóbbira már van is ígéret. Az ellátást javítaná az észak-déli földgázfolyosó kiépítésének (ide értve az LNG-terminálokat is) felgyorsítása.
– Brüsszelnek azonban aggályai vannak a Déli Áramlat szerződései miatt, és feltételeket szabott a magyar-szlovák interkonnektor üzembe helyezésével kapcsolatban is.
– Magyarország abban érdekelt, hogy a Déli Áramlat az európai normák szerint épüljön meg, ezért minden erőnkkel támogatjuk, hogy az EU erről megállapodjon Oroszországgal. Viszont az Európai Uniónak és Oroszországnak meg kell találnia a mindkét fél számára elfogadható jogi és praktikus megoldást, kompromisszumot. Brüsszeltől egyébként, ha gyakran nehézkesen is, de minden jóváhagyást meg szoktunk szerezni, ezen is dolgozunk. A magyar-szlovák vezeték kereskedelmi üzemét 2015 elején megindítja a vezeték tulajdonosa, a Magyar Gáz Tranzit Zrt.
– Nem visszás-e, hogy a politikusok csak addig sürgették a nonprofit energiaszolgáltatást, amíg az a külföldi versenypiaci szereplőkre vonatkozott, amióta viszont felmerült az állami közműcég létrehozása, az MVM-nek pedig egyetemes piaci érdekeltségei lettek, már elfogadható a nyereség?
– Semmilyen elmozdulás nem volt e téren. A meghatározás korábban is inkább „non-osztalékot” takart. A cél ugyanis az volt, és ma is az, hogy az itt megtermelt hasznot a külföldi tulajdonosok ne vigyék ki az országból, azt fordítsák a biztonságos energiaellátás fenntarthatóságát szolgáló karbantartásokra, fejlesztésekre és beruházásokra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.