Magyarország rövid időn belül elektromosautó-­nagyhatalommá is válhatna

Az adórendszer és az adminisztráció egyszerűsítése őket segítené. Néhány hete Elon Musk, a milliárdos feltaláló és üzletember nyilvánosságra hozta, hogy megkötésekkel ugyan, de szabad felhasználásúvá teszi a Tesla járműveire és a bennük alkalmazott akkumulátorok gyorstöltési technológiájára vonatkozó több ezer szabadalmát. Kijelentette, hogy a Tesla senki ellen nem fog szabadalmi pert indítani, aki jóhiszeműen kívánja felhasználni a cég technológiáját.

Rögtön elővettem a barkács készletemet, hogy megvalósítsam gyermekkori álmomat: elektromos autót fogok építeni! Mielőtt hozzáfogtam volna az autó tervezésének, a közszférában edződött énem józanságra intett, és elgondolkodtam, vajon az álmaim járművének engedélyeztetéséhez szükséges jogszabályok erdejében várható bolyongásomon túl mi vár ma itthon az autóipari vállalkozásomra, illetve azokra a cégekre, amelyek követik a példámat, és a Tesla-receptet felhasználva, továbbfejlesztve meg szeretnék alkotni saját elektromos járművüket, vagy annak egy fontos alkatrészét.

A válasz az, hogy vér és verejték. Ennek az egyik részével nincs is semmi gond, hiszen egy bonyolult technológia elsajátítása, az arra épített ötletek megvalósítása és tökéletesítése nem könnyű feladat. Ettől viszont még egyetlen dinamikusan fejlődő vállalkozás – nevezzük őket startupnak – sem fog megriadni, hiszen a bennük ténykedő emberek eleve erre adták a fejüket: eldöntötték, hogy van valamilyen céljuk, és ezért a célért küzdeni is hajlandóak. Sikerükkel ráadásul nem csak ők járnak jól, nyernek a fogyasztók, idővel fellélegeznek a városok, és nyer a teljes magyar gazdaság is.

Vállalatunk autóipari cégekre szakosodott tanácsadói csapatának vezetőjeként csak az elmúlt egy évben számtalan ilyen magyar céggel találkoztam. Ezek a vállalkozások jó szakemberekkel és kitűnő ötletekkel rendelkeznek, és nem külföldön, hanem itt, Magyarországon szeretnék megvalósítani terveiket. A legtöbb ilyen cég remek másod- vagy harmadvonalas beszállítója lehetne a szemünk láttára újjáéledő autóiparnak, többségük mégsem jut el odáig.

Nyilvánvaló ugyanis, hogy a szakmai felkészültség, de még a legjobb ötlet sem elég ma ahhoz, hogy egy kis autóipari cég a piacon érvényesülni tudjon, mert az ötletek megvalósítása és a napi működés során rendre olyan adózásbeli és adminisztrációs (például engedélyezési) korlátokba ütközik, amelyek nemcsak megnehezítik az életét, de külföldi konkurenseivel szemben versenyhátrányba is szorítják.

Félreértés ne essék: szabályokra szükség van. A szigorú adminisztrációnak pedig az elmúlt évtizedekben fontos szerepe volt abban, hogy ezeket a szabályokat megtanítsa az embereknek, és a cégeket rászoktassa a betartásukra. Ma viszont ugyanez a szigorú adminisztráció – a példánál maradva az innováció fűtötte, folyamatosan fejlődő autóiparban – gúzsba köti a vállalatokat.

Szerencsére tudunk olyan törekvésekről, amelyek a felsorolt terhek csökkentésére irányulnak. Tavaly ősszel a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértőinek és a hazai startup-világ néhány kiváló szakemberének részvételével megalakult az úgynevezett Budapest Hub munkacsoport, amely összegyűjtötte, majd a kormány asztalára tette a magyar „startup ökoszisztéma” feltételrendszerének jövőjére és a szabályozói környezet halaszthatatlan változtatásaira vonatkozó javaslatait. Az ezt követő nyilatkozatok alapján világos, hogy a kormányzat eltökélt abban, hogy belátható időn belül az Országgyűlés elé vigyen egy olyan adó- és adminisztrációs tehercsökkentő csomagot, amely mind az új, innovatív vállalkozások és startupok, mind az ezekbe fektető cégek életét megkönnyítené, akár már a jövő évtől.

Örülök a szemléletváltásnak, de egyúttal bátorítani is szeretném a jogalkotókat, hogy ne álljanak meg félúton. Megítélésem szerint ugyanis történelmi lehetőség van most a kezükben. A világ körülöttünk fontos lélektani pillanathoz érkezett: túléltük a gazdasági válságot, és a növekvő fogyasztói kereslet hatására a termelésben is kedvező folyamatoknak lehetünk tanúi. Az autóipari termelés és az ennek alapjául szolgáló fejlesztés nagyobb sebességbe kapcsolt, a Teslához hasonló elektromos hajtás mellett számos egyéb területen van igény új ötletekre és megoldásokra, hozzá kreatív és megbízható autóipari beszállítókra.

Magyarország rendelkezik ilyen cégekkel, amelyek most még arra várnak, hogy tudásukat bizonyíthassák. Vegyük hozzá ehhez, hogy a magyar kormány a közelmúltban újabb négy évre felhatalmazást kapott a választóktól, vagyis ennek a négyéves ciklusnak az elején szinte minden feltétel adott ahhoz, hogy az adózás és adminisztráció terén határozott lépéseket lehessen tenni az egyszerűsítés irányába, helyzetbe hozva a már említett tehetséges, fiatal magyar cégeket.

Meggyőződésem, hogy minél átláthatóbbak az elérhető finanszírozás feltételei, minél előbb sikerül az adózás terén a nyereséggel még nem rendelkező, de ígéretes vállalkozások számára is előnyös kedvezményrendszert kidolgozni, illetve minél hamarabb születik meg az egyszerű, egyablakos ügyintézés, ahol a vállalkozások az összes létező adózási és egyéb kötelezettségüket teljesíthetik, annál hamarabb érhetnek be ennek a régóta időszerű adórendszer fejlesztésnek a gyümölcsei.