Szerva itt, kapufa ott

A big data bármilyen sportot elad, és új szintre emeli a szurkolói élményt.
Aki a nagyobb sporteseményeket nemcsak a főáramú média csatornáin követi, hanem a közösségi oldalakon vagy mobilalkalmazásokon keresztül is, azt nem kell meggyőznöm, milyen sokat adnak a szurkolás élményéhez az új médiumok.

Ami engem illet, nem mondanám, hogy reggeltől estig a Twitteren lógok, de a foci vb alatt, ha tehettem, online voltam én is. Egyrészt tudtam, hogy bármennyire is szeretném, az összes közvetítést úgysem láthatom, az okostelefonomon keresztül viszont azonnal értesülhetek minden fontos fejleményről; másrészt tipikus menedzserként a kikapcsolódásban is mindig megtalálom a munkát. Márpedig a nyár elejének kiemelkedő sporteseményei a technológiai iparág számára a big datáról szóltak.

A sportra épülő üzlet hihetetlen informatikai apparátust mozgat, hogy valamiképpen értéket kovácsoljon abból a rengeteg adatból, amely a látványos rendezvények környékén felhalmozódik. Hogy ez az érték végül milyen formában jelenik meg, az attól függ, kiket gazdagít. Nem kérdés, hogy a versenyzők és a meccsek alapos kielemzésére szolgáló analitikák az edzők számára komoly stratégiai előnyt jelentenek.

A német válogatott háttércsapatában például idén ott munkálkodott egy nagy informatikai vállalat is, hogy elemző szoftverével a legapróbb részletekig feltárja az ellenfelek gyengeségeit és a csapat erősségeit – az elhibázott passzokat, a becsavart szögleteket, a meccsenként lefutott kilométereket és a többi fontos információt. Mondanom sem kell, egy ilyen analízis mindig stratégiai fegyver az edző kezében.

A meccseket kísérő big data elemzések másik nagy nyertese a közönség, amely az új digitális technológiák révén ma minden korábbinál teljesebb élményt kap. Olyan ez, mint amikor a rádióban hallott, unalomig ismert sláger egy tökéletes technikával kihangosított élő koncerten hirtelen új regisztereken szólal meg, és az „itt és most” élményével megint magával ragad. Az említett statisztikák ma már a szurkolók számára is valós időben elérhetők, többségük lassan többet tud a csapatokról, mint az edzők.

A kuriózumokban, részletekben gazdag információ persze nemcsak a hivatalos csatornákból ömlik, maguk a szurkolók is egyre több adatot hoznak létre. Brazil kollégáink a vb ideje alatt 53 millió portugál nyelvű Facebook és Twitter posztot elemeztek intelligens analitikával, hogy megtudják, hogyan értékeli a helyi közönség a játékosokat, a meccseket, az egész vbt.

A leszűrt információ természetesen nemcsak a szervezőknek, de az interaktív tartalomszolgáltatás és a célzott online hirdetések továbbfejlesztésén gondolkodó médiavállalatoknak is igen hasznos volt.
A hagyományosan szűkebb közönségre apelláló tenisz is egyre vonzóbbá válik a big data és a digitális platformok házasításával.

Az angol kollégák már csaknem egy évtizede gyűjtik a nagyobb teniszversenyek adatait, a szervák sebességétől a fonákkal kikényszerített hibákig – tanulékony rendszerük így ma már mindent tud a játékosok stílusáról, szokásairól. A felhalmozott 41 millió adat és a versenyzők korábbi teljesítménye alapján arra is képes, hogy segítsen a nézőknek megsaccolni az aktuális wimbledoni meccs végeredményét. (Igaz, Gálfi Dalma junior női párosban szerzett ezüstje még a big datában sem volt előre megírva.)

Nincs olyan sport, amelynek élményfaktora ne lenne fokozható okosan megszűrt és izgalmasan tálalt információval. Hogy ebbe mi fér bele, egyéni megítélés kérdése. A közönség akkor is kitűnően szórakozik, ha a focista többször posztol a Twitteren, mint ahányszor labdába ér. Akárcsak Lukas Podolski, aki sérülése miatt a kispadról közvetítette percről percre kétmillió követőjének a vb történéseit. Köztük a bajnokság legbájosabb szelfijét is a német kancellárral. Ám legyen, amíg a gólokat nem a Twitteren lövik, én ezt is nagyon élvezem.

VG-Páholy-tagok: Bartha Attila, Bod Péter Ákos, Hegedűs Miklós, Veres Zsolt.
Megjelenés minden szerdán.