BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Izrael

Még nem látni a gázai harcok végét - interjú Izrael nagykövetével

Jelenleg még túl korai arról beszélni, hogy mikor érhet véget a Hamász gázai katonai infrastruktúrájának felszámolását célzó, július 8-án megindított izraeli hadművelet – mondta lapunknak Izrael magyarországi nagykövete. Ilan Mor kiemelte: a palesztinoknak először el kell ismerniük Izraelt zsidó államként, hogy a kétállamos megoldás keretében rendezni lehessen az izraeli–palesztin konfliktust.
2014.08.01., péntek 05:00

– A héten Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy hosszú hadműveletre kell készülni Gázában. Mégis mikor érhet véget a már több mint 1300 palesztin halálos áldozatot követelő hadművelet?

– Jelenleg még túl korai a hadművelet befejezésének időpontjáról beszélni, mert még az akció kellős közepén tartunk, amelynek célja, hogy megsemmisítse a Hamász terrortámadásait kiszolgáló infrastruktúrát annak érdekében, hogy a terrorszervezet ne jelentsen fenyegetést az izraeliek számára. Ennek keretében egyrészt arra törekszünk, hogy felszámoljuk a gázai–izraeli határ alatt húzódó alagutakat, hogy azokat ne lehessen izraeliek meggyilkolására, elrablására felhasználni. Emellett az egyiptomi-gázai határon átívelő alagutakat is fel akarjuk számolni, amelyeken keresztül az iráni rakétákat eljuttatják Gázába. Továbbá azon gyárak megsemmisítését is célozza a hadművelet, ahol a saját rakétákat gyártják.

– Az ENSZ becslése szerint a gázai halálos áldozatok mintegy háromnegyede civil. Nemzetközi emberjogi szervezetek, köztük az Amnesty International pedig arra figyelmeztet, hogy a sűrűn lakott területeket érő légicsapások, illetve a lakóházak, iskolák, kórházak elleni támadások a háborús bűncselekmények gyanúját vetik fel.

– Ezzel kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy lehető legnagyobb mértékben arra törekszünk, hogy civilek ne essenek áldozatul a hadművelet során. Le szeretném szögezni, hogy nem Izrael, hanem a Hamász követ el háborús bűnöket. A Hamász az, amely nem katonai, hanem kifejezetten civil célpontokat támad. Mióta az izraeli csapatok 2005-ben kivonultak Gázából, napi szinten érik rakétatámadások az izraeli civileket. Ez a háborús bűncselekmény, mint ahogy az is, hogy a Hamász lakóházakban, mecsetekben, iskolákban, kórházakban rejti el fegyvereit, rakétáit. A Hamász a civileket emberi pajzsként használja az izraeli támadások ellen. Izrael nagyköveteként mindamellett ki szeretném nyilvánítani, hogy sajnálatunkat fejezzük ki minden egyes palesztin civil áldozat miatt. Abban hibát követ el az Amnesty International és a Human Rights Watch, hogy Izraelt és a Hamászt ugyanarra a morális szintre helyezik. Az egyik egy demokratikus ország, amelynek meg kell védenie magát, a másik egy terrorszervezet, egy palesztin neonáci szervezet. Azért állítom ezt, mert a nácik eszméit akarják megvalósítani, chartájuk 7. cikkelye szerint a zsidóknak nincs joguk élni.

– Miként látja, az oslói békefolyamat által húsz éve célul kitűzött kétállamos megoldás még mindig megvalósítható?

– Ha azt mondom, hogy nem, akkor az hiba lenne. Ha pedig azt, hogy 100 százalékos esélye van ennek, akkor meg túl optimistának tűnnék. Realista vagyok, a Közel-Keletről jövök, de a szívem mélyén él egy kis remény arra, hogy ez megvalósítható, mert ez az egyetlen megoldás. A konfliktus rendezését szolgáló többi javaslat ugyanis nem tekinthető relevánsnak. A két államos megoldás megvalósításával kapcsolatban azonban az a gond, hogy míg Izrael elismeri a „két államot, a két népnek” elvet, addig a palesztinok nem ismerik el Izraelt a zsidók hazájaként.

– Juvál Diszkin, az izraeli belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét volt főnöke viszont azt állítja, hogy a két államos megoldás megvalósítását szinte lehetetlenné teszi, hogy Ciszjordániában még mindig nő a zsidó telepek száma.

– Ez egy érzékeny politikai kérdés. Vannak Izraelben, akik Juvál Diszkinnel értenek egyet, és vannak, akik ezt a kérdést teljesen másként látják. Az EU-tagállamok többsége is úgy véli, hogy a telepek ügye a konfliktus fő gyökere. Mi nem értünk egyet ezzel, szerintünk a telepek kérdése csupán egy probléma a többi között, amelyekre megoldást kell találni. Úgy vélem a telepek ügye nem akadályozza majd bármilyen megállapodás végrehajtását. Az ilyen kérdések, mint a telepek, a határok vagy Jeruzsálem ügyének megvitatása előtt azonban a palesztinoknak el kell ismerniük Izraelt zsidó államként.

Névjegy

1983-tól dolgozik az izraeli külügyminisztériumban

1998-2002: követ-tanácsos Izrael pekingi nagykövetségén

2002-2004: az izraeli külügyminisztérium tömegpusztító fegyverek és a terrorizmus-megelőzési és -elterjedési osztályán a stratégiai tagozat igazgatója

2004-2009: Izrael berlini nagykövetségén követ-tanácsos, első beosztott

2009-2011: az Izraeli Védelmi Erők rangidős külpolitikai tanácsadója

2011 szeptemberétől Izrael magyarországi nagykövete

1998-2002: követ-tanácsos Izrael pekingi nagykövetségén

2002-2004: az izraeli külügyminisztérium tömegpusztító fegyverek és a terrorizmus-megelőzési és -elterjedési osztályán a stratégiai tagozat igazgatója

2004-2009: Izrael berlini nagykövetségén követ-tanácsos, első beosztott

2009-2011: az Izraeli Védelmi Erők rangidős külpolitikai tanácsadója

2011 szeptemberétől Izrael magyarországi nagykövete -->

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.