Testvérgyilkosság - most kiderül, mennyien voksolnak Putyin mellett

Testvérgyilkos konfliktusnak, véres káosznak nevezte az orosz államfő az Ukrajnában kialakult helyzetet. Vlagyimir Putyin tegnap Jaltán beszélt orosz parlamenti képviselők előtt. Az elnök a Krím Oroszországhoz való visszacsatolása után már másodszor járt a félszigeten, először május 9-ét, a második világháborús győzelem napját ünnepelte ott az övéi között. A hét eleje óta az elnöki szóvivő azt sulykolta a sajtóban, hogy minden korábbinál fontosabb, programadó beszédet fogunk hallani. Így történt. Putyin kijelentette: Oroszország mindent elkövet, hogy a legrövidebb időn belül véget vessen az ukrajnai válságnak. Az orosz elnök eltökéltebb, mint bármikor, a rendteremtés bejelentése immár burkolatlan fenyegetés, szokás szerint humanitárius álarc mögé bújtatva a lényeget. A lényeg pedig nem más: Oroszországot nem lehet sarokba szorítani.

Az ukrán miniszterelnök huszonnégy órával megelőzte Putyint, igaz, csak szavakban. Arszenyij Jacenyuk néhány napja még távozott volna posztjáról a pártpolitikai káosz közepette, ám Petro Porosenko elnök és a parlament nem tette meg neki a szívességet, hogy mehessen. Jacenyuk szerdán Kijevben Moszkvára rontott. A kormányfő cinikusnak bélyegezte, hogy Moszkva segélyt szállít a kelet-ukrajnai ostromlott településekre. Helyette azt javasolta, hogy a 280 orosz kamion vigye inkább haza a szakadárokat, akik miatt százezrek szenvednek. Gyilkos szavak. Megismétlem: mindezt Jacenyuk mondta és nem az elnök, Petro Porosenko, aki az utóbbi napokban előretolt helyőrségként irányítja a kormányfőt, maga inkább háttérbe húzódik, úgy tárgyal a nyugati szövetségesekkel.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió semmi jelét nem mutatja, hogy Porosenkóval elégedetlen lenne, nem is tehet mást, mint globálisan kiáll az ukrajnai (majdani) reformok mellett. Egyelőre azonban nem országépítésről, hanem a harcról szól az élet.

A Nyugatot egyébként váratlanul érte a szankciókra adott válasz a Kremltől az élelmiszerekre, agrártermékekre vonatkozó stoppal. Az első napokban sok helyen még kicsinyíteni is igyekeztek a várható hatásokat, csak a norvég halászcégek részvényeinek zuhanása jelezte, hogy valami bűzlik. Ma ott tartunk, hogy aki számolt, már tisztában van a helyzettel, Magyarország is kompenzációt kérne az Európai Uniótól a károk ellensúlyozására. Az unió megfontolt, gyors döntéshozatali mechanizmusát ismerve a segítség nem is marad el. Igaz, Brüsszel perpillanat azzal van elfoglalva, hogy hasson azokra az országokra, amelyek pont ebben a helyzetben üzletelnének lelkesen Oroszországgal.

A másik oldalon viszont éppen most formálódik egyfajta új gazdasági szövetség, amelyben kapnak az alkalmon, hogy baromfitól kezdve búzán át gyümölcsökig mi mindent szállíthatnak az oroszoknak. Kínától Brazílián át Egyiptomig érkeznek az ajánlatok, nem beszélve a fehérorosz és kazah testvérek Moszkva mellé állásáról. Ha eddig nem derült ki, most majd ki fog, hogy mennyien voksolnak Oroszország és Putyin mellett, közöttük még olyanok is, mint Japán, ahol persze elfogadtak semmitmondó büntetőintézkedéseket, de nagyon ügyelnek arra, hogy a nehezen kiépített normális kapcsolat ne sérüljön túlságosan.

Ukrajnát természetesen meg kell védenie a Nyugatnak, még akkor is, ha a Krím félsziget példája mutatja, hogy nem csak rövid, de közép távon sem tudnak mit kezdeni a Kreml politikája ellen. Igaz, Moszkva sem gondolta komolyan, hogy a Krímet simán lenyelheti, azt pedig végképp nem hiheti el, hogy a kelet-ukrajnai megyékben eljátszhatja a krími forgatókönyvet. Putyin a Krímben véresen komoly programot hirdetett. Azt mondta: Oroszországnak a külső tényezőket is figyelembe véve nyugodtan, megfontoltan kell folytatnia az ország építését, megerősítve a hadsereget. Kezdődik a legújabb fegyverkezési hajsza.