Az alternatív bankár

– Mostanában a bankokról szólnak a hírek, pontosabban arról, hogy mi lesz a bankrendszerrel a devizahitelesek kártalanítása után. Önök a pálya széléről figyelhetik a fejleményeket.
– Nem egészen, valamennyire bennünket is érint ez a történet, csak arányában sokkal kisebb mértékben, mint más kereskedelmi bankokat. A devizahitelezés valamikor 2002 táján indult, mi egészen 2007-ig nem adtunk ilyet. Amikor azonban már senki nem akart tőlünk forintban hitelt felvenni, kénytelenek voltunk változtatni az álláspontunkon, s 2008 októberéig, a válság kitöréséig mi is folyósítottunk devizahitelt, jelenleg mindössze kb. 60 svájcifrank-hitelünk van.

– És miért nem szálltak már előbb be ebbe az üzletbe? A bankok jól kerestek rajta.
– Rossznak tartottuk a terméket. Szakmailag láttuk a kockázatokat, amelyeket nálunk nem kezeltek. A horvát jegybank például nem tiltotta, de kikötötte, hogy minden egyes kiadott devizahitel után egy bizonyos tartalékot el kell helyezni a jegybanknál. Nálunk is van jegybank, állami pénzügyi felügyelet meg kormány is. A bankokat joggal lehet bírálni ezért a konstrukcióért, de a szabályozói felelősség is óriási.

– E pillanatban úgy néz ki, hogy a bankok viselik a devizahitelezés átalakításának és a kártérítésnek minden terhét. Helyesnek érzi ezt?
– A bankok felelőssége vitathatatlan, de a szabályozóké is. Tehát helyesebb lenne a terheket megosztani az állam, a bank és az ügyfél között. Még azt is el tudnám fogadni, hogy ne arányosan: a bankok vállaljanak többet, de a százszázaléknyi teher bankokra történő hárítása szerintem méltánytalan.

– Ön nem tűnik tipikus bankárnak. Nemcsak azért, mert nem hord öltönyt, nyakkendőt, hanem mert mintha a gondolkodása is más lenne. Beletartozik egyáltalán a „bankárbrancsba”?
– Úgy igazán nem. A bankszövetségnek tagja a MagNet Bank, de oda a vezérigazgató, Salamon János jár. Ő talán klasszikusabb bankár, mint én. Van, aki amolyan „bankár fenegyereknek” tart, de talán ez sem jó jellemzés. Csak másként gondolkodom, mint egy tipikus bankár, a haszonnál többre tartom a biztonságot, a kiszámíthatóságot, s hogy ne az ügyfelek kárára szerezzünk profitot, hanem velük együtt. Öltönyöm azért van, és ha szükséges, felveszem, de nyakkendőt már tényleg nagyon ritkán.

– Mióta gondolkodik másként? Ön eredetileg informatikus, a vállalkozásával sok pénzt keresett, amelyet tovább növelt, amikor brókerként a saját vagyonát kezelte. Azért szállt be a banki üzletágba, mert azt mondták, vagy itt, vagy a gyógyszeriparban lehet a legtöbb pénzt keresni.
– Húsz évvel ezelőtt tényleg így volt. Azóta megváltoztam. Sok olyan hatás ért, amely átrendezte az életemben a fontossági sorrendet, a pénzszerzés helyébe az érték, a minőség került.

– Milyen volt húsz évvel ezelőtt?
– Napi 14 órát dolgoztam, munkamániás voltam és borzasztóan profitéhes. Egy hárommilliós üzlet kedvéért este 9-kor is hajlandó voltam bárkivel találkozni, és akár éjfélig vagy még tovább tárgyalni. Hajtott a pénz.

– Mi változtatta meg?
– 2001-ben született meg a harmadik gyermekem, egy kislány. Az első kettő még a munkamániás korszakomban érkezett, alig láttam őket. A harmadik viszont nyáron, augusztus 4-én. Mivel ez a bankoknál holtszezon, otthon maradtam. Jött a szeptember, vissza kellett volna állnom a hajtásba. Egy barátom ebben az időszakban hívott el jógázni. E két változás döbbentett rá, hogy nagyon nem jól élek.

– És mit szóltak ehhez a többiek a banknál? A tulajdonostársak?
– 2009-re már megérett bennünk a gondolat, hogy átalakulunk közösségi bankká, azaz értékalapon dolgozunk, így folyósítunk hiteleket is.

– Ön a bank elnöke. Hagyományos szereposztás szerint működnek, azaz ön nem vesz részt az operatív irányításban?
- Igen. A napi operatív munkát a vezérigazgató végzi, én amolyan háttérember vagyok. Három-öt éves távlatokra stratégiákat gyártok, ötletelek, megpróbálok folyamatosan új gondolatokat behozni a cégbe.

– Tudná vezetni operatívan a bankot?
– Talán a szakmai ismeretem már megvan, alkatilag azonban nem vagyok alkalmas az aprólékos, szisztematikus napi ügyekre. Salamon János bankszakmai-jogi-pénzügyi tudása utolérhetetlen. Én inkább a fellegekben járok, stratégiát gyártok. Szerencsés emberi mix alakult ki nálunk. Az ötfős vezetőségből mindenkinek van olyan képessége, amelyben ő a legjobb, s amelyért a többiek tisztelik.

A teljes interjú a Manager Magazin szeptemberi számában olvasható.