Új postai szolgáltatók még lehetnek, csak kicsit másképp

„A Magyar Posta a méltánytalan többletetterhének évi 15 millió eurót meg nem haladó részének a központi költségvetés terhére történő megtérítésére jogosult” – szerepel a Lázár János által benyújtott törvényjavaslatban. A kompenzáció összegét pedig maga a miniszter állapítja meg. Gondolom, fillérre pontosan ki lehet majd számolni, hogy mondjuk egy szabolcsi faluban működő postahely mekkora veszteséget termelt méltánytalanul az állami vállalatnak. Nem vitás, hogy az uniós szabályozással összhangban a piaci alapon garantáltan veszteséges feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő többletköltség ellentételezésére lehetősége van az államnak.

Csakhogy lett volna olcsóbb megoldás is, ami nem terhelné meg milliárdokkal a költségvetést. Ez azonban homlokegyenest ellenkező szemléletet feltételezett volna. Nacionalista piacvédelem helyett új – akár magyar, akár külföldi – szereplők könnyített beengedése a hazai piacra, és az árbevételük vagy a profitjuk bizonyos százalékából kompenzálni az egyetemes szolgáltatót. Ez bevett eljárás lett volna, hiszen a riválisok is belátnák: nekik úgy könnyű lenne nyereségesen működni, hogy csak Budapest környékén hordanák ki az üzleti leveleket, míg a Magyar Postának a legkisebb faluba is el kell valahogy juttatni a küldeményeket.

Új postai szolgáltatók persze még lehetnek, csak kicsit másképp, mint ahogy eddig gondolni lehetett. Kiszervezés – most ezzel a jól csengő fogalommal ismerkedhetnek a postánál. A törvényjavaslat szerint ugyanis a vállalat szerződést köthetne egy vagy több partneri szervezettel. A lényeges dolgok persze még nem ismertek: kivel, mennyiért és mire állapodnak meg. Kérdés, hogy ehhez mit szólnak majd a postai szakszervezetek. Nem hiszem, hogy nagy lelkesedéssel fogadnák, hogy miközben állandó veszélyben forog a munkahelyük, még egyes tevékenységeket külsős cégek fognak végezni. Könnyen méltányos elbocsátás lehet a vége.