A jegybank adatai szerint a bankok augusztusban már csak 1,62 százalékos kamatot fizettek egy lekötött betétre. Egymillió forint így egy év alatt a kamatadó és az eho levonása után 12636 forintot fial, ez pedig sok banknál nem fedezi még a számlavezetés költségeit sem. Az új pénzekre ugyan magasabb kamat is járhat, a tranzakciós illeték miatt viszont nem nagyon éri meg a bankok között ugrálni.
Az, hogy a bankok nem versenyeznek az ügyfelek megtakarításaiért, érthető: nincs igazán szükségük a forrásra. A lakosság már öt éve folyamatosan nettó hiteltörlesztőnek számít, és a jelek szerint annyira megégette magát a devizahitelekkel, hogy a rekord alacsony kamatok ellenére sem kíván ismét eladósodni. A vállalati hitelezés is nehezen indul be, a hitelezési feltételek csak lassan lazulnak, az olcsó forrásokat pedig a bankok nem csak a lakosságtól, de a jegybanktól és az Eximtől is meg tudják szerezni.
A lakosság kamatéhsége persze ettől nem fog megszűnni, aki összekuporgatott már egy kisebb-nagyobb összeget, az mindenképpen gyarapítani szeretné. Jó alternatívát kínálhat erre az állam, csakhogy az állampapírok kamata is folyamatosan csökken, és a jelek szerint 2,5 százalékos bónusz mellett már a Kamatozó Kincstárjegy sem igazán vonzó. Ami vonzó még, az pedig kockázatos.
A kisbefektetők új kedvencei az abszolút hozamú és a vegyes alapok, ezek működését azonban a lakossági befektetőknek csak a töredéke érti meg. A többség, hiába magyarázzák el neki, hogy a múltbeli hozamok nem nyújtanak garanciát a jövőbeni teljesítményre, sőt még a tőke megőrzésére sem, a múltbeli teljesítmény alapján választ befektetést. Én pedig attól tartok, ezek a befektetők nagyobbat csalódhatnak majd, ha esik az árfolyam, mint azok, akik most morognak az alacsony betétkamatok miatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.