Csalódott betétesek

A jegybank adatai szerint a bankok augusztusban már csak 1,62 százalékos kamatot fizettek egy lekötött betétre. Egymillió forint így egy év alatt a kamatadó és az eho levonása után 12636 forintot fial, ez pedig sok banknál nem fedezi még a számlavezetés költségeit sem. Az új pénzekre ugyan magasabb kamat is járhat, a tranzakciós illeték miatt viszont nem nagyon éri meg a bankok között ugrálni.

Az, hogy a bankok nem versenyeznek az ügyfelek megtakarításaiért, érthető: nincs igazán szükségük a forrásra. A lakosság már öt éve folyamatosan nettó hiteltörlesztőnek számít, és a jelek szerint annyira megégette magát a devizahitelekkel, hogy a rekord alacsony kamatok ellenére sem kíván ismét eladósodni. A vállalati hitelezés is nehezen indul be, a hitelezési feltételek csak lassan lazulnak, az olcsó forrásokat pedig a bankok nem csak a lakosságtól, de a jegybanktól és az Eximtől is meg tudják szerezni.

A lakosság kamatéhsége persze ettől nem fog megszűnni, aki összekuporgatott már egy kisebb-nagyobb összeget, az mindenképpen gyarapítani szeretné. Jó alternatívát kínálhat erre az állam, csakhogy az állampapírok kamata is folyamatosan csökken, és a jelek szerint 2,5 százalékos bónusz mellett már a Kamatozó Kincstárjegy sem igazán vonzó. Ami vonzó még, az pedig kockázatos.

A kisbefektetők új kedvencei az abszolút hozamú és a vegyes alapok, ezek működését azonban a lakossági befektetőknek csak a töredéke érti meg. A többség, hiába magyarázzák el neki, hogy a múltbeli hozamok nem nyújtanak garanciát a jövőbeni teljesítményre, sőt még a tőke megőrzésére sem, a múltbeli teljesítmény alapján választ befektetést. Én pedig attól tartok, ezek a befektetők nagyobbat csalódhatnak majd, ha esik az árfolyam, mint azok, akik most morognak az alacsony betétkamatok miatt.