Még nem világos, hogy mikor emeli a Federal Reserve az alapkamatot a kötvényvásárlási program befejezése után. Valószínűleg ezt még a Janet Yellen vezette jegybank Nyíltpiaci Bizottságának tagjai sem tudják.
Minden a Federal Reserve eszközvásárlási programjával kezdődött. A Quantitative Easing (QE) kifejezést, vagyis is a mennyiségi lazítást sem Európában, sem hazánkban nem használták. A pénznyomtatást a Bank of Japan kezdte el alkalmazni monetáris politikai eszközként a 2000-es évek elején, a deflációs környezet leküzdése céljából. A logika egyszerű: amikor a jegybanki kamatszint nem csökkenthető tovább, mert elérte a nulla százalékos alsó korlátot, akkor a hosszú lejáratú hozamok állampapír-vásárlással még csökkenthetők.
Az amerikai monetáris lazítás mostanra historikusan magas szintekre pumpálta az eszközárakat, amelynek hatására a részvénypiacok soha nem látott magas szintekre emelkedtek. A feltörekvő és fejlett piaci hozamok pedig rekordmélységekben vannak. Ha az volt a Fed célja, hogy olcsó forrást biztosítson a pénzpiaci szereplőknek és felértékelje a bankrendszer eszközeit, ezzel is megerősítve a pénzügyi rendszer stabilitását, akkor a program elképesztően sikeresnek tekinthető.
Ha a mennyiségi lazítás reálgazdaságra gyakorolt hatásait vizsgáljuk, akkor már vegyes a kép. Igaz ugyan, hogy a munkanélküliségi ráta csökkent az USA-ban, de a háztartások nem élvezték a bankokhoz („Wall Street”) hasonló mértékben a likviditási programok hatását. Persze jogos kérdés, hogy volt-e alternatívája a pénznyomtatásnak. A Fednek valószínűleg igaza van abban, hogy a likviditási intézkedések nélkül a munkaerő-piaci folyamatok javulása később következett volna be, vagyis mennyiségi könnyítés nélkül a lakosság még inkább megszenvedte volna a válságot. Sokáig a QE ellenzői az infláció növekedésével riogattak. Ma már jól látható, hogy nem hogy nem ugrott meg az infláció, de a deflációs kockázatok csökkentésére volt szükség.
Mire megtanulta a világ és a magyar pénzpiac a QE kifejezést, új szakzsargonnal kellett megbarátkozni, ez volt a „tapering”. A kifejezés a Fed korábbi elnökétől, Ben Bernanke-től származik, aki azt mondta, hogy meg kell kezdeni a kötvényvásárlási program fokozatos leállítását.
Amikor tavaly májusban először felmerült a havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási program csökkentése, akkor nagyon megijedtek a pénzpiaci szereplők. A világ kötvénypiacain erőteljes hozamemelkedés következett be, ami együtt járt a feltörekvő devizák gyengülésével. Ennek hatására a Fed kénytelen volt visszatáncolni és puhítani a likviditás csökkentéséről szóló kommunikációján. Valószínűleg ők sem számítottak ilyen drasztikus hatásokra. Később, a piac felkészítését követően a Fed mégis megkezdte a likviditási program fokozatos visszavágását, és a program októberben be is fejeződik.
A következő logikus lépés az ultra laza monetáris kondíciók normalizálásához a kamatemelés megkezdése. Egyértelmű fordulóponthoz érkeztünk a kamatciklusban, hiszen vége lesz a válság kitörése óta fenntartott nulla százalékos kamatkörnyezetnek. A trend egyértelmű lesz, ha a Janet Yellen vezette jegybank megkezdi a ciklust: általános hozamemelkedés lesz a kötvénypiacokon és gyengülni fognak a feltörekvő-piaci devizák. A tőkeáramlás megfordulásával jelentős korrekció következhet be a feltörekvő piacokon a hozamfelárak növekedésével.
Mivel egy 25 bázisponttal magasabb amerikai kamat még mindig nem tekinthető szigorú monetáris környezetnek, ezért néhány befektető majd amellett fog érvelni, hogy 25 pontos emelés nem a világ vége, és ezt már korábban beárazták. További érv lehet, hogy az Európai Központi Bank várható eszközvásárlása és a Bank of Japan mennyiségi lazítása kiválthatja a kieső likviditási többletet a rendszerből. A Fed azonban nem fog megállni egy-két kamatemelés után, ha elkezdi a ciklust.
Akkor fog kiderülni, hogy egy emelkedő amerikai hozamszint mellett elég lesz-e a 2,1 százalékos magyar jegybanki alapkamat és a folyó fizetési mérleg többlete.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.