Jövőre nevet vált az ING

– Hol tart az ING átalakítása? Eladtak-e, leépítettek-e már minden üzletágat, amit akartak?

– A lényeget tekintve életbiztosító vagyunk. Az emberek így ismernek bennünket mind ING-ként, mind NN-ként – hiszen hamarosan újra ezt a nevet fogjuk használni. Hiszünk az életbiztosítási védelemben és a hosszú távú megtakarításokban, ezért komoly befektetéseket is hajtottunk végre ezeken a területeken. A nyugdíjpénztárak beolvasztása más pénztárakba a tagok érdekét szolgálta – minél nagyobb a taglétszám, annál jobb az ügyfeleknek. A döntés tehát az ügyfelek szempontjából is racionális volt. Az ING Vagyonkezelő eladásáról szóló döntést az ING IM International vezető testülete hozta meg a cég globális stratégiájával összhangban.


– Mik a tervei az ING-nek Magyarországon és a régióban?

– A legfontosabb most az előttünk álló márkabevezetés, amely megerősíti és megismerteti az emberekkel új „identitásunkat”, az NN-t és a hozzá fűződő értékeket Magyarországon. Az NN 18 országban van jelen és 12 000 munkatársunk dolgozik 15 millió ügyfelünk kiszolgálásán. Az NN olyan márka, amely Magyarországon még ma is pozitív érzelmeket kelt, a régi névhez való visszatérés azt az üzenetet hordozza, hogy nem lesz lényeges változás: ugyanazok maradunk, akik voltunk, továbbra is az ügyfeleinkért dolgozunk, úgy ahogy mindig is tettük.

– Miben látnak növekedést?

– Számos elemzés bizonyítja, hogy a közép-európai országokban és Magyarországon is alulbiztosított a lakosság, nyilvánvaló, hogy közép- és hosszú távon számottevő növekedési lehetőség van az életbiztosítások és hosszú távú a megtakarítások piacán. Az Insurance Europe összesítése szerint Európában egy ügyfél átlagosan 1124 eurót költ életbiztosításra, Magyarországon ennek az összegnek alig egy hetedét – évi 150 eurót – fordítják ugyanerre a célra. Hisszük, hogy a magyar gazdaság hosszú távon növekedni fog, márpedig a GDP-növekedés lökést ad az életbiztosításoknak. A nyugdíj-megtakarítások szükségessége egyre több ember számára válik nyilvánvalóvá, és meggyőződésünk, hogy az életbiztosítási védelem területén is számos lefedetlen igény létezik még.

– A nyugdíjbiztosításokkal hogy állnak?

– Ezidáig több mint 7500 nyugdíjbiztosítási ajánlat érkezett be a cégünkhöz. Ez szinkronban van terveinkkel, sőt valamelyest meg is haladja azokat, és erős negyedik negyedévet várunk.

– Miért mennek szembe a trenddel és kínálnak hagyományos nyugdíjbiztosítást a unit linked termékek helyett?

– Nem a trendet néztük, hanem az emberek igényeiből indultunk ki. Az elemzéseink azt mutatták, egyszerű, átlátható, könnyen kezelhető és biztonságos termékeket keresnek. A hagyományos Motiva Nyugdíjbiztosítás éppen ilyen. Október elején ugyanakkor elindítottuk a Motiva befektetési egységekhez kötött és egyszeri díjas verzióját is, melyek megőrzik a hagyományos termék legfontosabb előnyeit.

– Az életbiztosítási piac miért nem tud fellendülni, amikor minden alternatív megtakarítás iránt nő a kereslet?

– Úgy gondolom, igenis láthatóak a fellendülés jelei az életbiztosítási piacon – az ING-nél legalábbis. Az első félévben a teljes rendszeres díjas díjbevétel 2 százalékkal nőtt, és növekedésre több mint két éve nem volt példa ezen a területen. A rendszeres új üzlet 2011 óta először kétszámjegyű növekedést mutat.

– Az egészségbiztosítási piacot hogyan látja? Az épülő magánkórház adhat-e lökést a piacnak?

– Úgy gondolom, hogy az egészségügyi szolgáltatások iránti igény növekedni fog, és ennek kedvező hatása lesz az egészségbiztosítási piacra is. A várható élettartam folyamatosan nő, és nyilvánvaló, hogy az emberek idős éveiket is egészségesen szeretnék eltölteni. A szolgáltatások színvonalának fenntartása és továbbfejlesztése egyre nagyobb feladatot ró az államra, amelyet érdemes megosztania a piaci szereplőkkel. Nemcsak Magyarországon, hanem a világon mindenütt ez a helyzet, az állami és a magántőke együttes, kiegyensúlyozott szerepvállalásával viszont a problémák jelentős része orvosolható lenne. A szabályozási rendszer átalakítása segítené ezt a folyamatot, és ezzel egyébként minden szereplő jól járna: az állam mentesülhetne bizonyos feladatok ellátása alól, az ügyfelek a versengő piacon a legjobb szolgáltatást kapnák, miközben az egészségügyi szolgáltatók is átláthatóbb környezethez, kiszámíthatóbb finanszírozáshoz jutnának.

1998-ban aktuáriusként csatlakozott az ING Romániához. 2001 és 2006 között fokozatosan átvette az irányítást az aktuáriusi és befektetési alapkezelő osztályok felett. 2006-ban vezérigazgató-helyettesnek nevezték ki, majd 2008-ban az ING Életbiztosító Románia vezérigazgatója lett. 2008-ban megválasztották az UNSAR – a Román Biztosítók és Viszontbiztosítók Szövetsége – alelnökének, 2011-2012 között pedig az APAPR – a Román Nyugdíjpénztár Szövetség – elnöke volt. 2012 júniusától a magyar ING Biztosító vezérigazgatója.

1998-ban aktuáriusként csatlakozott az ING Romániához. 2001 és 2006 között fokozatosan átvette az irányítást az aktuáriusi és befektetési alapkezelő osztályok felett. 2006-ban vezérigazgató-helyettesnek nevezték ki, majd 2008-ban az ING Életbiztosító Románia vezérigazgatója lett. 2008-ban megválasztották az UNSAR – a Román Biztosítók és Viszontbiztosítók Szövetsége – alelnökének, 2011-2012 között pedig az APAPR – a Román Nyugdíjpénztár Szövetség – elnöke volt. 2012 júniusától a magyar ING Biztosító vezérigazgatója. -->