Tények és tévhitek az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodásról

Brüsszelből főként Görögországgal kapcsolatos, néhol borús, néhol reményre okot adó hírek érkeztek az elmúlt hetekben. Sokan beszéltek és beszélnek jelenleg is az Európai Unió válságáról mind politikai, mind pedig gazdasági értelemben. Nem kérdés, hogy az EU még mindig nyögi a már több mint öt éve kitört válság okozta pusztítás veszteségeit. Az élet azonban ezzel nem áll meg, hiszen a világ körülöttünk rohamtempóban halad előre. Az EU jelentős kihívások előtt áll, de versenyben kell maradnunk, amit nem könnyű elérni. A különböző gazdaságélénkítő akciók mellett azonban a pozitív hatásokról talán kevesebbet hallani, mint a félelmekről és a tévhitekről.

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) egy olyan lehetőség, amely egy generációnak csak egyszer adatik meg. Kevesen tudják, hogy a megállapodás hosszú távon évente 41500 milliárd forintnyi pluszt jelentene az EU gazdaságának. Független tanulmányok adatai alapján Magyarországra pedig 5-9 milliárd forint értékű új tőkét vonzana, valamint mintegy 20-30 ezer új munkahelyet hozhat létre. Mindezek ellenére sokan érveket felsorakoztatva elutasítják, kifogásolják a TTIP-t.

A tévhitekkel ellentétben az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezményből nem csak a nagyvállalatok profitálhatnának. Tanulmányok bizonyítják, hogy a magyar gazdaság húzóerejének számító autóipar mintegy 8 százalékkal bővülne a TTIP hatására. Ez a növekedés pedig automatikusan átgyűrűzne azokra a magyar beszállító kis- és középvállalkozásokra is, amelyek egyáltalán nem kereskednek Amerikával.

A TTIP-nek azonban más kedvező hatásai is lesznek. Az állam és a befektetők közti vitarendezési mechanizmus (ISDS), amelyet számos kritika ér, az Egyesült Államokban biztonságot nyújtana az európai vállalatoknak a megkülönböztetés ellen. Továbbá az amerikai vállalatok számára is fontos szempont befektetéseik során, hogy olyan országban ruházzanak be, ahol létezik ez a mechanizmus. Az ISDS szabály tehát nem egy kockázati tényező, hanem éppen ellenkezőleg: biztosíték, amely nem csak a vállalatokat védi a diszkriminációtól, hanem a nemzeti kormányoknak is lehetővé teszi, hogy a köz érdekében továbbra is jogszabályokat alkothassanak. Az Egyesült Királyságban jelenleg kilencvennél is több befektetési megállapodás van érvényben, a legtöbbjük tartalmaz hasonló ISDS rendelkezést is.

A vállalatok mellett a fogyasztók is nyernek majd. A megállapodás nem csak nagyobb választékot, de a verseny miatt alacsonyabb árakat is eredményezne. Számításaink szerint egy átlagos uniós család számára a megállapodás évente több mint 150 ezer forintos megtakarításban nyilvánulna meg. Mindez nem veszélyezteti az élelmiszeripari és környezetvédelmi elvárásokat. Az Európai Bizottságnak egyáltalán nincs jogosítványa arra, hogy alacsonyabb élelmiszeripari szabványokban egyezzen meg az Egyesült Államokkal. A jelenleg hatályos, magas uniós környezetvédelmi előírások nem képezhetnek tárgyalási alapot. Sőt, ami még ennél is fontosabb, a megállapodás egyáltalán nem veszélyezteti Magyarország GMO-mentességét.

Ha az EU és az USA meg tud egyezni, és létrejön a szabadkereskedelmi megállapodás, akkor Európa gazdasága új, hosszú távú lökést kaphat. A két legnagyobb gazdaság partnersége pedig a világ egészére is hatással lehet, ami új lehetőségeket nyithat meg az egyre fokozódó versenyben.