A legvaskosabb sztereotípiák buknak meg a leggyorsabban

A rossz nyelvek szerint nemcsak azzal nincsenek tisztában, hogy a mobilt a csetelésen kívül beszélgetésre is lehet használni, de úgy általában az életről is igen keveset tudnak. Kényelmesek, önzők, kizárólag a gyors siker érdekli őket, és harmincévesen is a mamahotelban laknak. Ezek a legvaskosabb sztereotípiák, és bár az élet rendre cáfolja őket, többségük igencsak kitartónak bizonyul.

Az Y generációt érintő alaptalan ítéletek két okból is bosszantanak: egyrészt történetesen egy olyan vállalatot vezetek, amelynek szolgáltatóközpontja több ezer, kifejezetten fiatal munkavállalót foglalkoztat, másrészt mindhárom gyermekem ebbe a korosztályba esik. Természetesen cégvezetőként és apaként is elfogult vagyok, úgyhogy a cáfolatot az egyik friss felmérésünkre hagyom.

Az IBM arra volt kíváncsi, mi az igazság a millenniumi munkaerő körül keringő mítoszokból és legendákból, ezért egy 12 országot felölelő, csaknem 1800 munkavállalót bevonó kutatással eredt a kérdés nyomába. A válaszadók között az érintettek mellett megfelelő arányban szerepeltek az X generáció és az ötven feletti „baby boomerek” képviselői is, csak hogy a kép megfelelően árnyalt legyen.

Az egyik közkeletű mítosz, hogy a fiatalok egészen másként gondolkodnak a karrierről, mint idősebb kollégáik: elsősorban korlátlan rugalmasságot és szabadságot várnak el a munkáltatótól. A felmérésből azonban kiderül, hogy a szabadság iránti igényük egyáltalán nem túlzó, és semmivel sem nagyobb, mint a másik két generáció esetében – hozzájuk hasonlóan elsősorban a biztonságot és a sokszínűséget keresik, amikor állást keresnek. Ugyan csak néhány százalékban mutatkozik meg az eltérés, de idősebb kollégáiknál valamicskével arra is jobban törekednek, hogy munkájukkal mérhető hatást gyakoroljanak a cég életére.

Azt is mondják róluk, hogy főnökeiktől állandóan dicséretre és elismerésre várnak. Pedig az ideáljuk egyáltalán nem egy joviális apafigura: mindennél többre értékelik, ha főnökük etikus és korrekt, ha megoszt minden fontos információt a beosztottjaival, emellett következetes, és vezetési módszerei átláthatóak. Arra a kérdésre, hogy egy sikeres csapat minden egyes tagja jutalmat érdemel-e, nem ők, hanem éppen az X generáció tagjai válaszoltak nagyobb számban igennel.

A közvélekedés szerint ez az a korosztály, amelyet nem lehet lerobbantani az internetről, és mindent meg akar osztani a világgal, függetlenül attól, hogy személyes vagy üzleti tartalomról van szó. Éppen ellenkezőleg: mivel idősebb társaiknál otthonosabban mozognak a digitális világban, itt is sokkal tudatosabban választják szét a munka és a privát élet szféráit. Míg a fiatal dolgozók 27 százaléka válaszolta, hogy személyes közösségi média profilját sohasem használja üzleti célokra, az ötven feletti kollégák csupán 7 százaléka nyilatkozott így.

A sztereotípiák közül személyes „kedvencem”, hogy a millenniumi korosztály fél a döntésektől, és a felelősséget rendre másra delegálja. Valójában az idősebb kollégáknál gyorsabban és merészebben döntenek, ha válaszút elé érkeznek. Azt hiszem, nem annyira meggondolatlanságból, sokkal inkább azért, mert nem akasztják minden egyes döntésük nyakába a megmásíthatatlan véglegesség súlyát, hiszen tudják, hogy a jó megoldáshoz újabb és újabb válaszutak vezetnek. Ezen kívül – attól tartok – a nagy mennyiségű információ gyors feldolgozásában is némi lépéselőnyre tettek szert velünk szemben. Úgyhogy csak óvatosan a rosszízű viccekkel, ha valaki elronthatja ezeket a fiatalokat, csakis mi lehetünk.
Jut eszembe, azt ismerik, hogy hány szenior menedzser kell egy tablet bekapcsolásához?

VG-Páholy-tagok: Bartha Attila, Bod Péter Ákos, Hegedűs Miklós, Veres Zsolt.
Megjelenés minden szerdán.