A világgazdasági válság kitörése óta a hazai közgazdászok fokozott figyelmet fordítottak a megbillent makrogazdasági egyensúly helyreállítását lehetővé tevő módszerek és eszközök elemzésére. Ugyanez látható a politika színterén is, ahol a költségvetési egyensúly megteremtése és fenntartása 2011 óta az elsőrendű gazdaságpolitikai prioritások közé tartozik. Ezzel egyidőben azonban háttérbe szorult a vállalati mikroszféra, ezen belül is a kisebb méretű cégek, az úgynevezett mikro kkv-k vizsgálata és elemzése. A kisvállalatok helyzetének megértése azért is kulcsfontosságú, mert nélkülük nem igazán képzelhető el érdemi gazdasági növekedés.
A makrogazdasági elemzők a magyar gazdaság növekedési potenciálját valahol 1-2 százalék közé becsülik. A modellek viszont nem adnak magyarázatot arra, hogy mi is az oka ennek az alacsony növekedésnek. A kisvállalatok fejlődésével foglalkozó kutatók már régóta tudják, hogy a növekedés a cégek egy szűk csoportjának, az úgynevezett „gazelláknak” köszönhető. A többnyire fiatal és kicsi gazella vállalkozások gyors növekedésük révén néhány év alatt nagyvállalattá, akár multinacionális céggé is válhatnak. A magyar vállalati szektor struktúrájának változása azonban mást, fokozódó elaprózodottságot mutat: 2001-ben Magyarországon nagyjából 645 ezer vállalkozás volt, 2013 végén pedig mintegy 1200-zal kevesebb. A mikroméretű, 1-9 alkalmazottal rendelkező cégek száma ezen időszak alatt nem változott (613 ezer), de a középvállalatok száma 759-cel (14 százalék) a nagyvállalatoké pedig 175-tel (17 százalék) csökkent. Bár közismert, hogy gazellák Magyarországon is vannak, úgy tűnik, a felfutás a legtöbbször csupán rövid ideig tart és nem elegendő ahhoz, hogy nagyobb méretű hatékony és versenyképes cégekké váljanak.
Sokan úgy vélik, hogy az mkkv-k problémái a gazdasági válságra és főleg a válság miatt a pénzügyi források beszűkülésére vezethető vissza. Ez a hit tükröződik vissza a 2010 óta hatalmon lévő kormány és az MNB lépéseiben is. Az olcsó hitelezési források és lehetőségek jelentős javulása, a kockázati tőketársaságok feltőkésítése és a pályázati rendszer foglalkoztatást célzó kedvezményes támogatásai ellenére nem igazán látszanak a kilábalás jelei. Komoly probléma, hogy beruházások szinte kizárólag pályázati rendszerben támogatott formában történnek, azaz a kisvállalatok képződött forrásai nem elegendőek sajáterős fejlesztéshez. A kormányzat az elmúlt években direkt módon is jelentős összegekkel támogatta a munkahelyek megtartását és a foglalkoztatás növelését. Ennek ellenére az mkkv szektorban foglalkoztatottak száma 2013-ban még mindig 2 millió fő alatt maradt, ami 150 ezerrel kevesebb, mint a 2008 évi 2,144 millió alkalmazott, és pontosan annyi, mint 2001-ben volt. A 2007-2013-as Európai Uniós költségvetési időszakban a kisvállalatoknak juttatott mintegy 1800 milliárd forint ellenére az mkkv szektor versenyképessége érdemileg nem változott. Ez alapvetően megkérdőjelezi az egyedi támogatásokra épített, állandó donortámogatásra szoruló, nagy és drága apparátussal működtetett pályázati rendszer létjogosultságát.
A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán 2002-2014-ben a kisvállalatokra fókuszáló versenyképességi kutatás is azt támasztotta alá, hogy a kétségkívül létező finanszírozási gondok sokszor nem okai, hanem csak kísérő jelenségei a más területeken tapasztalható problémáknak. Bár a magyar gazdaságban léteznek magas versenyképességű cégek, ezek száma alacsony a nagyszámú, meglehetősen alacsony versenyképességű, jórészt mikroméretű céggel szemben. A kutatás során azt találtuk, hogy kisvállalataink alig költenek alkalmazottaik és saját maguk továbbképzésére, a kicsiség hátrányait kompenzáló együttműködési hajlandóságuk alacsony, termelési technológiájuk elmaradott, termékinnovációjuk vészesen alacsony.
A mérsékelt nemzetköziesedést, az alacsony szintű exportot az is magyarázza, hogy a cégek jelentős részénél egyetlen idegen nyelven beszélő alkalmazott sem található. Elgondolkodtató az is, hogy a cégek több mint felének saját honlapja sincsen, és a modern kor elvárásainak megfelelő infokommunikációs eszközök használata is kívánnivalót hagy maga után.
A fentiekben említett problémák megoldása nem lehetséges csak a finanszírozási források bővítésével. A versenyképesség növeléséhez egy, az eddigieknél lényegesen szofisztikáltabb, a cégek egyéni problémáit, hiányosságait kiküszöbölni képes, jórészt alacsony szintre decentralizált támogatási-mentori szisztémát kellene működtetni. Ennél is fontosabb, hogy nem a piaci mechanizmusokat gyengítő, a cégeket mesterséges lélegeztetőgépen tartó egyedi elbírálású pályázati rendszert kellene pártfogolni, hanem éppen ellenkezőleg, a gép nélküli önálló lélegzést kikényszerítő piacgazdasági rendszer, az autonóm döntéshozatal erősítése a helyénvaló megoldás. Ez jelentheti növekedés útjába álló adminisztratív akadályok lebontását, a saját felhalmozási képességet csökkentő, sokszor szelektív adók, támogatások és járadékok csökkentését, a gazdasági szabályozás többször is hangoztatott kiszámíthatóságának a növelését, vagy a piaci szabályok, főleg a tisztességes verseny és a szerződések betartatásának a kikényszerítését.
Hosszú távon viszont a vállalkozók új generációjának a felnevelése lehet a megoldás. Olyanokra van szükség, akik már az oktatási rendszerben megismerik, hogy mit is jelent önálló vállalkozónak vagy kisvállalati alkalmazottnak lenni. Olyanokra, akik a szakmai képzés mellett a vállalkozás pénzügyi, menedzseri, marketing ismereteivel is rendelkeznek, tudnak idegen nyelven szakmájukban kommunikálni, továbbá képesek a modern internet és információ-technológiai nyújtotta lehetőségeket kihasználni. Ez viszont azt jelentené, hogy a támogatások középpontjában nem a vállalkozások, kisvállalatok versenyhátrányainak kompenzálásának kellene lenni, hanem a magas növekedési potenciálú cégeket létrehozni képes egyének kompetenciáinak, készségeinek és képességeinek a fejlesztésére kellene koncentrálni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.