Könyvépítés

Egyszer már tűnt a piacgazdaság vesztesének a hazai könyvkereskedelem, mostani válsága, de legalábbis nagy átalakulása éppen abban a folyamatban gyökeredzik, ami akkor kihúzta a bajból. A kilencvenes évek elején a hagyományos, kis alapterületű könyvesboltok azzal szembesültek, hogy érdemesebb a helyükön Dunkin’ Donuts-ot nyitni, és elsöpri őket a fogyasztói társadalom. Ezzel szemben éppen annak templomai, a bevásárlóközpontok leheltek új életet a könyvkereskedelembe. A plazák alapüzletei lettek a korábbiakhoz képest mindenképpen hatalmas könyváruházak.

Ezt az átalakulást érezte és lovagolta meg Matyi Dezső Alexandrája, amely mindenkit megelőzve foglalta el a legjobb helyeket. Vele a hagyományos bolthálózatok közül csak a Libri tudta-akarta tartani a versenyt. A piac növekedési kényszerbe került, ami viszont egyre veszélyesebbé vált a könyvkiadóknak. A játékszabályokat ugyanis egyre inkább a Libri és az Alexandra szabta, amelyek kiadói tevékenységük és felvásárlásaik révén versenytársai is voltak egyben a független kiadóknak.
Mindenki tudta évek óta, hogy a piac szereplői egy ketyegő bombán ülnek, de a kiadók inkább nyeltek és finanszíroztak, mert ezt még mindig jobbnak gondolták, mint az Alexandra bedőlését. Túl sok pénzük, készletük volt benne. De azt is mérlegelniük kellett, hogy az Alexandra eltűnése esetén szinte teljesen ki lennének szolgáltatva a Librinek.

Most mégis bekövetkezni látszik az, amitől a kiadók tartottak. Mindenki szalad a pénze után, Matyi Dezső próbálja menteni a menthetőt, miközben a szorult helyzetét kihasználva a Libri elbérelte 12 plázaüzletét. Ha sikerül is megmaradnia valahogy az Alexandrának, a piac ura már a Libri lesz, amely kezd monopolisztikus helyzetbe kerülni. Az a kiadó, amely nem fogadja el a feltételeit, kiszorul a piac fősodrából.

A Libri minden korábbinál nagyobb erőfölénye tény, de ez nem bűn, hanem piaci következmény. Élnie szabad vele, csak visszaélnie tilos. A messze nem ennyire koncentrált élelmiszerkereskedelemben igen aktív versenyhivatalnak alighanem itt is érdemes lenne megvizsgálnia a szellemi tápláléklánc szereplőinek szerződéseit, mielőtt az eltorzuló piacnak a fogyasztó, azaz az olvasó lesz a vesztese.