Vasárnap: lehetséges még pontosítás

- Kívánnak-e más pontokon módosítani, mint az örökségvédelmi területek kivételezettségének megszüntetése?
- Egy teljesen új rendszert vezetünk be a kereskedelemben. Ezzel kapcsolatban folyamatosan merülnek fel kérdések. Az első hetek, hónapok tapasztalatai, illetve a kereskedők és a fogyasztók visszajelzésének megfelelően ezért elképzelhető még a törvény finomhangolása, apró módosításai. Látjuk például, hogy sok munkába járó embernek problémát jelent, hogy a boltok csak reggel hat órakor nyithatnak ki, ezért el kell gondolkoznunk azon, hogy jól döntöttünk-e a nyitási időpont meghatározásával. Lehetséges, hogy pontosítanunk szükséges a pékségek esetében azt, a tejtermékek és pékárúkon kívül milyen termékeket és milyen arányban árulhatnak. Úgy látjuk, itt is lehetőségünk lenne változtatni. Biztosan sok hasonló probléma merülhet még fel az elkövetkező hetekben, amelyekre a frakciónak, az illetékes minisztériumoknak reagálniuk kell.

- Nem gondolják-e, hogy egyértelműsíteni kellene az e-kereskedelemre vonatkozó szabályokat is? Jogi szakértők szerint sem teljesen jól körülhatárolt, hogy ki szállíthat ki vasárnap, éjjel, és ki nem.
- Az érintetteknek nem voltak értelmezési problémáik. Például a Tesco már két hete közölte, hogy a webáruházában online megrendelt árukat nem szállítják ki, és a személyi átvételi pontokat sem lehet elérni március 15. után vasárnap. Szerintem ez elég egyértelmű.

- Ha már módosítják a jogszabályt, nem lenne-e szükséges a zárva tartó boltban is korlátozni a munkavégzést? Hiszen most lehet a boltban dolgoztatni bárkit, csak kinyitni nem, így a törvény nem éri el eredeti célját: nem garantál pihenést a kereskedelmi dolgozóknak vasárnap.
- A jogos pihenés sokkal több dolgozónak garantált, mint a vasárnapi pihenőnap bevezetése előtt. Az árufeltöltés tipikusan olyan, általában éjszakai munka, amelyet ha korlátoznánk, annak valóban a vásárlók látnák kárát. Mert ez a tevékenység a kereskedelem velejárója, enélkül másnap reggel nem lehet kinyitni, friss árukkal kiszolgálni a vásárlókat. Szerintem nyilvánvaló, hogy ezt a területet nincs értelme, nem szabad korlátozni.

- Megismerve a közvélemény-kutatások eredményét, és látva a hatásokat, nem gondolják, hogy érdemes volna legalább enyhíteni a feltételeken? Tényleg meg akarják várni – ahogy Lázár János fogalmazott – egy bukott népszavazás eredményét?
- A Lázár Jánosnak tulajdonított kijelentés kacsa. Magyarországon 4,2 millióan dolgoznak, közülük közel 600 ezren a kereskedelemben. A vasárnapi zárva tartás rengeteg embernek ad lehetőséget arra, hogy a családjával tartalmas szabadidőt töltsön el. Természetesen, ha a referendum érvényes és eredményes, azon pedig a vasárnapi nyitva tartást pártolók kerülnek többségbe, a kormánynak tiszteletben kell tartania a választópolgárok akaratát. A magam részéről bízom benne, hogy a magyar társadalom szolidaritást vállal a kereskedelemben dolgozókkal. Bízom abban is, hogy az elmúlt időszakban sikerült világossá tenni a kormány szándékát: ez a döntés nem a fogyasztók ellen, hanem a dolgozók érdekeinek védelméről szól, illetve hogy megpróbáljuk kiegyenesíteni, a ma a multinacionális láncok irányába lejtő pályát a kiskereskedők, családi vállalkozások felé.

- Nem gondolják, hogy a jegyzők meg fogják kerülni egyébként is a szabályokat? A balatoni települések döntéshozói jól tudják, hogy a hétvégi nyitva tartáson múlik az ott dolgozó vállalkozók nyereségessége: minden további nélkül fesztiválterületté vagy piaccá nyilváníthatják az egész települést.
- Ez nyilvánvalóan visszaélés lenne a joggal. Olvastam, hogy egy vállalkozó piacnak minősítette azt a házat, ahol az üzlete van. Szerencsére azért ez nem így működik: a kereskedelmi törvény úgy fogalmaz, hogy a piac „olyan épület, épületegyüttes, vagy terület, ahol állandó vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet”.

- És azt is írja, hogy végső soron a település jegyzője dönt arról, hogy ennek a kívánalomnak adott épület megfelel-e. Kívánnak módosítani a végrehajtási rendeleten, hogy a jegyzők dönthessenek saját hatáskörben a mentességről?
- Nem. A családi vállalkozásokat, 200 négyzetméter alatti boltokat nem érinti a törvény, így nem látjuk indokoltnak, hogy a jegyzők színlelt átminősítést hajtsanak végre – ez amúgy sem lenne életszerű, hiszen a jegyzők jól ismerik a jogot.

- Összeszámolták már, hogy hány üzlet maradt nyitva éjjel és vasárnap, és ebből melyik tartozik mondjuk a Coop vagy a CBA hálózatához? Érdekes eredményre jutnának.
- Bár bizonyos körök politikai indíttatásból úgy próbálják beállítani ezeket az intézkedéseket, mintha egyes gazdasági érdekcsoportokat akarna kiszolgálni a kormány, ez nincs így. A sajtó eddig a CBA-t emlegette a törvény nyerteseként. Ehhez képest a múlt héten megjelent cikk szerint most a legtöbb, vasárnap is nyitva tartó üzlet a Reál lánchoz tartozik, mert ezek jóval 200 négyzetméter alatti kis boltok, amelyeket eddig is családi vállalkozásban üzemeltettek a tulajdonosok.

- Amennyiben a MÁV és Volán mégis úgy döntene, hogy megnyitja a pályaudvarait például a multik előtt, hogy nyitva lehessenek, azt hagynák? És ha épp a CBA-nak adnának lehetőséget?
- A vasúti épületek állapota többnyire leromlott. Ezek a beruházások azt jelentenék, hogy a MÁV ingatlanjait felújítanák, ami egyrészt örvendetes, másrészt nem vagyok benne biztos, hogy a láncoknak megérné ilyen hatalmas összegű beruházásokat tömegesen végrehajtani. Ráadásul a plázastop is érvényben van még, vagyis előzetes engedély kell a 400 négyzetméternél nagyobb boltok építésére és bővítésére.

- Ha tudták, hogy mindössze a népesség 3 százalékát korlátozza hitéletének gyakorlásában a vasárnap nyitva tartás, viszont 54 százalék ellenezné a szabályt, akkor miért gondolták úgy, hogy mégis szükség lesz rá?
- Engem egészen megdöbbentenek a téma kapcsán a sajtóban rendszeresen visszatérő vallás- és keresztényellenes hangok. Én legalábbis nem tudom másként értékelni ezeket a megnyilvánulásokat, csak provokációként. A kereskedelmi törvény szigorításai nem azért születtek, hogy az embereket vásárlás helyett templomba kényszerítse a kormány. A cél, hogy csökkenjen a kiskereskedelemben dolgozók kiszolgáltatottsága, emellett növekedjen a hazai kisvállalkozások aránya a kereskedelemben. Még vizsgáljuk, hogyan, milyen egyéb eszközökkel tudnánk a kereskedelemben dolgozók kiszolgáltatottságát csökkenteni, és munkakörülményeiken javítani. A vasárnapi munkának a közérdeket kell szolgálnia. A kiskereskedelemben a pusztán vásárlói érdekből történő bevásárlás, vagy a kereskedők gazdasági érdeke biztosan nem ellensúlyozza azokat a hátrányokat, amelyeket a vasárnap dolgozók elszenvednek.

- Úgy tűnik, hogy nem a kisboltok, hanem a multinacionális áruházláncok profitálnak a zárva tartásból, hiszen jelentősen ugrott a szombati forgalmuk, miközben a költségeik csökkentek. Biztos, hogy a zárva tartás a kicsiket segíti a nagyokkal szemben?
- Tehát igaza volt a kormánynak abban, hogy a vasárnapi zárva tartás nem jár majd forgalomcsökkenéssel, hanem a változással a kereslet a hét többi napján oszlik el. Persze az is igaz, hogy egyetlen hétvége eredményeiből még nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. A kérdésfelvetés fogyasztóvédelmi szempontból is érdekes. A kereskedőknek ugyanis nagy a felelősségük abban, hogy tudnak-e a változó fogyasztói szokásokhoz alkalmazkodni. Hogy a vásárlók ne tortúraként éljék meg a pénteki vagy szombati bevásárlásokat. Hogy az üzletekben legyen elegendő eladó, pénztáros. Ezen a területen még sokat kellene tenniük az üzletláncoknak, ha pedig szükséges, akkor a törvényhozásnak kell a fogyasztók és a fogyasztói érdekek mellé állnia.

Névjegy

A Fidesz országgyűlési képviselőjeként és a BKIK elnökeként is tevékenykedő Szatmáry Kristófot tavaly novemberben nevezték ki a kereskedelempolitika kormányzati koordinálásáért felelős miniszteri biztossá a kancellárián. A 39 éves miniszteri biztos az ELTE-n földrajz-, majd politológia szakán szerzett diplomát, és az egyetem alatt kezdett dolgozni a Századvég Politikai Iskola külsős munkatársaként. Két évet töltött el a Gazdasági Minisztérium Parlamenti Titkárságán, és mint osztályvezető távozott, 2002-ben visszatért a negyven főnek munkát adó családi kiskereskedő vállalkozás ügyvezetői pozíciójába. 2004-ben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi tagozatának általános alelnökévé, 2008-ban a köztestület elnökévé választották. Szatmáry Kristóf 2006 óta országgyűlési képviselő, 2011 februárjától az 2014 júniusáig a nemzetgazdasági tárca államtitkára volt.