Eljárás várható a dohánycégek adója miatt

– Az uniós belső piacról, különösen a szolgáltatások átjárhatóságáról nem sokat hallottunk azóta, hogy Nyugat-Európában lengyel vízvezetékszerelők felbukkanásával riogattak a 2004-es bővítést követően. Milyen lépéseket tervez most az Európai Bizottság ezen a téren?

– Az emberek Európa ezen részén elsősorban úgy tekintenek az EU-ra, mint a fejlesztési támogatások forrására, nem vesznek tudomást a belső piac előnyeiről. Nem működik ugyan tökéletesen, azzal az állítással azonban nem értek egyet, hogy egyáltalán nem. A termékeknél működik, a szolgáltatásoknál nem ilyen jó a helyzet. Pedig ez egy több mint 500 milliós piac, nagyobb az Egyesült Államokénál is. Mégsem használjuk ki ezt a lehetőséget, csak panaszkodunk amiatt, hogy versenytársaink sorra hagynak le minket.

– Milyen területen igyekeznek felgyorsítani az integrációt?

– Rengeteg ilyen van, kezdve a digitális gazdaság egyik legfontosabb ágával, az internetes kereskedelemmel, ahol olyan akadályokat kell lebontani, mint a cégek határon átnyúló működése vagy a csomagszállítások. De beszélhetünk a szabályozott szakmákról is. Több mint 400 ilyen van Európa-szerte, van, ahol az elvárt bizonyítvány nélkül még fodrászként sem lehet elhelyezkedni. Ez teljesen érthetetlen.

– A digitális gazdaság legvitatottabb vívmánya mostanában a közösségi szolgáltatásokon alapuló gazdaság.

– Ez egy új üzleti modell, amellyel kapcsolatban érthető az a követelmény, hogy a résztvevői ugyanúgy tegyenek eleget adófizetési kötelezettségeiknek, mint mindenki más. De nem folytathatunk szélmalomharcot, ezek létezni fognak akkor is, ha természetellenes akadályokat emelnek a tagállamok.

– A legnagyobb visszhangot a személyszállítást nyújtó Uber kapta, amely ellen több tagország is fellépett már. Magyarországon is vizsgálatot indítottak a cég és sofőrjei ellen. Mit lép a bizottság?

– Eddig nem tettünk semmit, és azt gondolom, nem is lenne helyes, ha elkezdenénk szabályozgatni. Viszont mindenkinek – az adóbevételben érdekelt tagországoknak, a cégeknek és a fogyasztóknak egyaránt – az lenne a legjobb, ha ezt a piac európai szinten lenne szabályozott. Az nem állapot, hogy amíg a britek tárt karokkal fogadják, több állam bíróságon tiltotta be a működését.

– Ezeknek a szolgáltatásoknak a legnagyobb előnye az óriási rugalmasság: egyik napról a másikra születtek meg, és tettek szert rendkívüli népszerűségre. De egy európai szintű szabályozás kialakítása általában nagyon sok időt vesz igénybe. Hogyan lehet feloldalni ezt az ellentmondást?

– Ez tény, ezért is lesz előnyösebb egy külön szabályozást kialakítani a közösségi gazdaságra, mint módosítgatni a szolgáltatásokról szóló szabályokat. Mi azonban egyelőre annyit tudunk tenni, hogy a panaszok alapján kialakítunk egy közös álláspontot: legalább tudják az országok, mi az, amit nem szabad tenni.

– A bizottság közvetlenül tárgyal az Uberrel?

– Nem, mi csak azokat a panaszokat vizsgáljuk ki, amelyeket a cég három tagország ellen indított. Ugyanez a helyzet egyébként a németországi minimálbér esetében is. Ott is a panaszokat vizsgálva indítottunk a múlt héten kötelezettségszegési eljárást Németország ellen.

– Ez a kérdés közvetlenül érinti a magyar fuvarozókat is. Mi várható?

– A múlt héten küldtünk hivatalos levelet a német kormánynak, várjuk a választ. Egy dolgot világossá kell tenni: itt nem az áruszállításról van szó, hanem a szolgáltatásnyújtás szabadságáról. Brüsszel támogatja a minimálbér intézményét, ám a németországi tranzitforgalomra is alkalmazott 8,5 eurós minimális órabér nem ez, hanem egy újabb bürokratikus teher, újabb adó a külföldi fuvarozókra.

– Az Európai Bizottság többször fogalmazott meg bírálatokat a különadók miatt Magyarországgal szemben is. Létezik valamiféle lista, amely összehasonlíthatóvá tenné, hogy az egyes országokban mekkora az egyes ágazatokat érintő összteher?

– Célunk, hogy legyen ilyen, annál is inkább, mivel az üzleti környezet az egyik legfontosabb szempont az országspecifikus ajánlások kialakításakor is. Magyarország esetében is főként a szolgáltatásoknál látunk pluszterheket. Számos kötelezettségszegési eljárást indítottunk, amelyeket újabbak követhetnek. Budapesti, kormánytagokkal folytatott tárgyalásaimon is elmondtam: nem akarjuk másképp kezelni Magyarországot, mint a többi tagállamot, és azt sem szeretnénk, ha úgy tűnne, automatikusan indítjuk az újabb és újabb eljárásokat, ám tény, a külföldi cégek hátrányosabb megítélésével kapcsolatos panaszok folyamatossá váltak, ami általánosságban rontja az ország megítélését Európában.

– Említette, hogy újabb eljárás indulhat Magyarország ellen. Mely területen?

– A dohánygyártókat terhelő különadó miatti panaszokat már vizsgáljuk.

– Az eredeti tervek szerint idén év végén megszűntek volna a mobiltelefonos barangolás, a roaming pluszdíjai. Ezt azonban a tagállamokat tömörítő Tanács megvétózta. Hogyan állnak a tárgyalások?

– A bizottság álláspontja az, hogy meg kell szüntetni ezeket a díjakat, időközben azonban elindult az egyeztetés a telekommunikációs szabályozás átalakításáról, ezek a tárgyalások pedig a tapasztalataim szerint keménynek és hosszadalmasnak ígérkeznek. Szóval csak annyit tudok mondani, minél előbb el kell érni a megszüntetést.

– Lehetségesnek tartja, hogy ez még az év végéig meglesz?

– Nem, de remélem, 2016 végére már nem kell roamingdíjakat fizetni.