Messze vannak még a békeévek

Pörög az ingatlanpiac, alacsonyak a kamatok, a bankok pedig egymásra licitálva versenyeznek az ügyfelekért. Minden adott tehát ahhoz, hogy felfusson végre az évek óta tetszhalott állapotban lévő lakáshitelezés.

Látszólag van is növekedés a piacon, a nyári hónapokban 30-40 milliárd forint közötti összegben kötöttek szerződést a bankok az ügyfelekkel, ami a boldog békeéveket idézi. Nem 2008-at persze, amikor az értékesítési verseny odáig fajult, hogy a reklámban befogta a fülét a banki alkalmazott, amikor az ügyfél a jövedelméről vallott, és a banki feketelistán (KHR) szereplők is kaptak hitelt, de 2005–2006 környékén – amikor még a hitelképességet érdemben vizsgálták – a mostanihoz hasonló volumenben folyt a hitelezés.

A boldog békeévek azonban nem tértek még vissza. A lakáshitelpiacot csak részben fűtik az új hitelek, az ügyletek között a bankok beszámolói szerint sok a hitelkiváltás, akár a tranzakciók harmada is ilyen ügylet lehet. A lakáshitelek volumene ezért nem is nő, sőt hónapról hónapra csökken, júliusban 3072,9 milliárd forint volt, ami nyolcéves mélypontnak felel meg. Hogy sok a hitelkiváltás, az persze nem meglepő, hiszen a forintosításon átesett devizahitelesek egész nyáron ingyen vihették át egyik banktól a másikhoz a kölcsöneiket.

Sokan ugyan a jegybank és a hitelintézetek beszámolói szerint nem éltek a lehetőséggel, de ha egy – a szabad felhasználású jelzáloghitelekkel együtt – 3300 milliárd forintos állomány akár egy százaléka is megmozdul, az is módosítja a havi statisztikákat. A hitelkiváltásoktól viszont a hat éve nettó törlesztőnek számító lakosság nem válik még nettó hitelfelvevővé.
Ez fáj a bankoknak, tenni ellene azonban nem könnyű. A pénzügyi intézményekbe vetett bizalom az elmúlt évek devizahiteles kálváriái miatt megrendült, és sokáig fog tartani, mire ismét helyreáll. Aki teheti, az inkább készpénzből vesz lakást, főleg, hogy az alacsony betétkamatok miatt egyre népszerűbb befektetés az ingatlan.