Sürgős lenne a zöldtámogatás

Egyszerre több eszközt is be kell vetni Magyarországon annak érdekében, hogy energiatermelésünkön belül 2020-ra elérje a 13 százalékot a megújuló alapú források aránya. Szakértők szerint e terv nehezen, de teljesíthető a zöldenergia külön támogatása nélkül is, viszont az ország által önként vállalt 14,46 százalékos arány már nem. Az e célra Metár (megújuló energiatermelés támogatási rendszere) néven ismertté vált rendszer egyelőre törvénytervezet formájában ismert. Bevezetése akár még 2017 elején sem túl késő annak alapján, hogy még akkori starttal is megvalósulhatnak 2020-ig az uniós vállalásunk teljesítéséhez szükséges beruházások, de emlékezetes, hogy ez már 2011 óta adóssága a kormánynak.

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont úgy számol, hogy ha semmilyen szabályozás vagy új ösztönzés nem növeli a hazai zöldáram-előállítási kedvet, akkor a kötelezően teljesítendő arányból 12,7 petajoule-nyi (PJ) áramunk hiányozna, az önként megcélzottból pedig 23,1 PJ. Viszont vannak eszközeink: a döntéshozók élhetnek a 2020-ig rendelkezésre álló, 100 milliárd forintnyi uniós támogatás hatékony felhasználásával, az úgynevezett barna prémium bevezetésével megakadályozhatják, hogy leálljanak a támogatásra már nem jogosuló zölderőművek, és új módon szabályozhatják a távhőpiacot is. A Metár tehát csak a hab lenne a tortán. Ezzel kapcsolatban a kiszámíthatóságot nevezte az egyik fő piaci elvárásnak az új támogatásra számító hazai társaságok egyike, az Alteo Nyrt. elnök-vezérigazgatója, ifj. Chikán Attila.

Az eddig ismert adatok alapján azonban nem tudható, hogy milyen zöldtechnológiákat hogyan fog támogatni az új rendszer, hiszen ez majd csak a végrehajtási rendeletekből derül ki. Úgy tudni, hogy annak alapján írnak majd ki évente különböző zöldtechnológiákra kapacitástendereket, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szerint a megújulóenergia-termelés mekkora és milyen eredetű bővülése szükséges. E tendereken értelemszerűen azok a pályázók a befutók, amelyek az adott projektet a legalacsonyabb támogatás mellett valósítják meg úgy, hogy az még nekik is megéri. Ez garancia arra is, hogy a beruházók csak fair megtérülést reméljenek, és ne alakuljon ki a támogatás miatt aranyláz. Ugyanakkor, mivel az adott tenderekre fel is kell készülniük, szakértők szerint jó lenne, ha a kapacitástendereket nem az adott évre, hanem mindig a következőre hirdetnék meg.

A támogatás egy fix felár lenne a piacon eladott áramárra. Mivel e felárat célszerű lenne egy tőzsdei jegyzésárhoz kötni, egy vállalkozás minél drágábban tudja eladni az áramát az átlagos tőzsdei árnál, annál többet kereshet az üzleten.

Azoknak az uniós tagországoknak, amelyek nem teljesítik a fenti 13 százalékos arányt, más országoktól kell majd megvenniük a szükséges zöldárammennyiséget. Ez még többe is kerülhet nekik, mint ha létrehozták volna a szükséges kapacitásokat.

Segít-e a Metár?

Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató igazgatója

Ösztönzés kell

A Metár tervezete nem vívta ki a szakma teljes elismerését, pedig hatékony ösztönzőkre van szükség az ország 2020-ra vállalt célkitűzésének teljesítéséhez. A támogatás más okból is fontos: hamarosan kiesnek a támogatási rendszerből olyan áramtermelők, amelyek a műszaki állapotuk alapján még évekig működhetnének, de erre támogatás nélkül nem életképesek. Talán a kormány sem teljesen elkötelezett a zöldenergia mellett, ami abból a szempontból érthető is, hogy az átlagosnál drágább technológiákról van szó, az ipari áramfelhasználók energiaköltségei pedig így is magasak. Kedvező viszont, hogy e technológiák hatékonysága 50-60 százalékkal javult, már közelíti a gazdaságosság határát.

Kovács Kornél, a Magyar Biogáz Egyesület elnöke

Hiányosságok

Kedvezőnek tartjuk, hogy a prémium támogatásokra technológiaspecifikus kiírások szülessenek, de sajnos a részleteket majd csak egy miniszteri rendelet határozza meg, amiről még semmit sem tudunk. Mivel a bázisárak a javaslat szerint nem változnak, a biogáziparban nem lesznek új beruházások, a meglévő üzemek pedig leállnak. Értelmetlenül hátrányosan érinti a területet az is, hogy a javaslat szerint nem változnak a zónaidők sem az átvételi prémium számításában. Hiányoljuk a tervből az üzemméret szerinti differenciálást és a biometán-alapú áramtermelés támogatását is. A terv szerint csak „nagy hatásfokú” biogázüzem jogosult zöldprémiumra, e megfogalmazás pontatlan.

Mezősi András, a REKK kutató főmunkatársa

Fatüzelés

A megújuló termelés közel 75 százalékát a hőszektor adja, ennek döntő része a háztartásitűzifa-felhasználásból adódik. A teljes megújuló termelés 15 százaléka érkezik az áramszektorból, azonban a 2020-as magyarországi megújulócélok elérésében a villamosenergia-piacon termelt megújuló energiának kulcsszerepe lehet. Habár az utóbbi években – az új támogatási rendszer bevezetésének bizonytalansága miatt – nem nőtt az áramszektor megújulóenergia-termelése, ez a Metár bevezetésével módosulhat. Ám ehhez mielőbb ki kell írni az új rendszer fő pilléreit, a tendereket, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy még 2020 előtt új megújulókapacitások épüljenek.

Ságodi Attila, a KPMG infrastruktúra-, kormányzati, energetikai és közüzemi szektorainak vezetője

Fenntartható

Előremutató lehetőségnek tekintem a Metárt, hiszen a kötelező átvétel mellett a prémium típusú támogatásokkal és pályáztatással egy piaci alapú, versenyt ösztönző, és így hosszú távon fenntartható rendszer megvalósulása körvonalazódik. Az új rendszer hatásainak megállapításához viszont szükségesek azok a villamosenergia-mennyiséghez kapcsolódó, éves minimális és maximális értékek és kifizetési összegek, amelyek alapján a támogatási jogosultságok kioszthatók. A meghatározott mennyiségi korlátok mellett a támogatást nyert technológiák típusainak megoszlása is nagymértékben befolyásolhatja, hogy a Metár milyen mértékű hatást gyakorol a hazai megújulóbefektetésekre és a villamosenergia-termelésre.

Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület elnöke

Hátrányban

Magyarországon nincs geotermikus alapú villamosenergia-termelés, mert az adottságok nem elég kedvezőek. Bár megfelelő mélységben elérhető a kellően forró víz, de 2500 méter alatt 2009 óta az ilyen fúrások már koncessziókötelesek. A bonyolult koncessziós eljárást csak két cég vállalta, de ezek sem telepítettek egyetlen berendezést sem. A Magyar Geotermális Egyesület a Metár tervezetét véleményezve azt javasolta, hogy az állam azzal ismerje el a földhőalapú áramtermelés itthoni úttörő voltát, hogy a tervezett első három ilyen projektet mentesítse a támogatásért való versenyeztetés alól, az áramának pedig garantáljon biztos átvételi árat. A javaslat nem jelent meg a törvénymódosítás tervezetében.