Sok a kétely az európai klímacélokkal kapcsolatban. Megvalósíthatók-e, ha pedig igen, meghozhatják-e a remélt eredményeket? Az irány mindenesetre jó, a sikereket pedig elsősorban a szabályozás erejére alapozva várhatjuk.
Jó eszköz lehet, ha például szigorodik az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátásával járó beruházások engedélyezése és a környezetvédelmi előírások megszegőinek büntetése, de az is, ha megfelelő támogatást kapnak azok a beruházások, amelyek szem előtt tartják a klímavédelmi szempontokat. Fontos lenne az európai szén-dioxid-kvótakereskedelmi rendszer (ETS) megújítása is, mert mára olyan alacsonyra esett ezeknek a büntető, illetve jutalmazó kvótáknak az ára, hogy a rendszer alig ösztönzi a vállalatokat a légkör fokozott kímélésére.
A 2020-as határidejű, háromszor 20-as néven ismert feladatok teljesítésével a mostaninál sokkal zöldebb, hatékonyabb és környezetkímélőbb lesz a gazdaságunk. Az egészségre káros sugárzásokat átengedő ózonlyuk viszont pontosan akkora lesz fölöttünk, mint most, hacsak nem nagyobb. Persze tovább melegszik a Föld légköre is.
Ám már készülünk erre is. Terítéken vannak Európában a további, a 2030-as vállalások, egy uniós terv szerint pedig azoknak az ágazatoknak is be kell szállniuk az ühg-kibocsátás csökkentésébe, amelyeket eddig nem kényszerített erre az ETS. Igaz, ez az elképzelés nem a jelenlegi, hanem a 2003-as évet adja meg bázisnak, így az azóta eltelt időben már teljesült a most kötelezővé teendő feladatok egy része. Ráadásul részben olyan kibocsátáscsökkentéseket kezdünk majd el mérni, amelyek eddig is léteztek, vagyis a méréssel nem a helyzet lesz jobb, csak a helyzetet leíró számok.
Európa azonban hiába szigorítaná a klímavédelmi intézkedéseit a végtelenségig, egymaga nem mehet semmire. Az EU a globális szén-dioxid-kibocsátásnak csak a bő tizedéért felel, miközben az USA körülbelül a hatodáért, Kína pedig majdnem a harmadáért. Éppen ebből a szempontból volt nagy jelentőségű az ENSZ tavaly őszi párizsi klímacsúcsa, amelyen részt vett sok olyan ország is, amely korábban vonakodott aláírni a globális klímaegyezményeket. Párizsban viszont közel kétszáz ország képviselői kötelezték el magukat amellett, hogy országaik 2020-tól sokkal kevesebb ühg-t bocsátanak a levegőbe, mint előtte. A közös megállapodást persze még minden országnak ratifikálnia kell. Akkor lép életbe, ha szövegét a kibocsátások legalább 55 százalékáért felelős, és legalább 55 ország a saját törvényébe iktatja. Ezt már majdnem elértük, így még az idén hatályba léphet.
Viszont nem tudni, mi lesz utána. A megállapodás szerint ugyanis nem kapnának büntetést a célkitűzéseit nem teljesítő országok, az meg sokak szerint egyenesen vicc, hogy szigor helyett bizonyos átláthatósági szabályok betartásától kell eredményt várnunk. Komoly derűlátás kell ahhoz is, hogy bízzunk benne: a gazdag országokból majd valóban nagy pénzek áramolnak az ottani klímacélok megvalósítására, ahogyan arról Párizsban döntöttek. Felajánlások persze máris vannak, de a puding próbáját majd az utalások jelentik. Hab a tortán, hogy még önkéntes felajánlásokkal is számoltak a klímacsúcson. Párizsból csak öt ország képviselői utaztak úgy haza, hogy nem vállaltak semmit.
A szakértők abban bíznak, hogy a párizsi vállalások teljesítésével a föld klímája az iparosodás előtti időszakéhoz képest csak 2,7 Celsius-fokkal melegszik tovább. Ebből egyébként másfél fokot már elértünk. Ám már ez a 2,7 fok is sok a párizsi megállapodást aláíró csapatnak, amely legfeljebb 2, de inkább csak másfél fokos felmelegedést tart megengedhetőnek.
Kérdés, érdemes-e ezeken a fokokon alkudozni. Abban még nagy az egyetértés a tudósok között, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása rongálja az ózonpajzsot. Abban is, hogy az ózonlyuk nő, így annak egyre erősödnek a káros egészségügyi hatásai is. Már Magyarország fölött is szakadozik az ózonréteg. Ott viszont már szórnak a vélemények, hogy az ózonlyuk növekedéséért milyen mértékben felelős az emberiség, és milyen mértékben ludasak más hatások. Az pedig végképp nyitott, hogy amennyiben minden klímavédelmi tervünket megvalósítjuk, le tudjuk-e lassítani a globális felmelegedést. Bajt mindenesetre nem csinálunk vele.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.