késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A hazai bortermelés mennyisége a világpiacon Magyarország számára a 15–20. hely megszerzéséhez volt elegendő az elmúlt években. Mindez nagyságrendileg 1 százalékos piaci részesedést jelent, ami semmiképpen sem lebecsülendő eredmény az ország méretéhez képest.
A világ tavalyi bortermelése 275 millió hektoliter körül alakult, amiből Magyarország 2,7 milliós eredménnyel vette ki a részét. Ráadásul olyan, relatíve új piaci szereplők is megjelentek, mint például Kína, ahol a 2000-es években még hazánkhoz hasonló volumenben termeltek, mostanra viszont már évről évre 10 millió hektoliter feletti eredményt tudnak felmutatni. A piac tehát folyamatosan változik, így hiba lenne ölbe tett kézzel ülniük a hazai borászoknak.
Magyarországon a fogyasztás mennyisége stabil, emellett értékbeli növekedés is tapasztalható az elmúlt években. Hazánkat jelenleg leginkább egy piramishoz hasonlítható piaci forma jellemzi, aminek lényege, hogy a borpiac alapja széles, a középmezőny lassan növekszik, a csúcsborok területe pedig behatárolt. Alapvetően tehát három piaci szegmensre osztott a piacunk: olcsó, átlagos és minőségi. A hazai borpiac az elosztást tekintve is egyre strukturáltabb: egyszerre vannak jelen a nagy alapterületű üzletek, a speciális szaküzletek és a borturizmushoz köthető értékesítések.
A következő időszakban még erősebb szegmentálódás várható Magyarországon, hasonlóan az Egyesült Államok és az Európai Unió országaiban lezajló folyamatokhoz. Ennek létrejötte elsősorban arra vezethető vissza, hogy a piramis legalján lévő termelők egy része technológiai fejlesztésekbe és új marketingstratégiákba kezd. Javul a termékük minősége, nő a marketingtevékenységük hatékonysága, így a kevésbé jó területek is képesek lehetnek versenybe szállni a nagy tradícióval bíró régiókkal. Mindez azt jelenti, hogy a piac formája átalakul, a piramis alján lévők közül egyre többen a középső kategóriába kerülnek, ami azt is jelenti, hogy ebben a szegmensben lesz a legnagyobb küzdelem a vásárlókért. Ugyanakkor látni kell: hosszabb távon az egyre élesedő verseny és a nagy mennyiségű, olcsó importborok esetleges további térhódítása az egész iparágat veszélybe sodorhatja.
A már jelenleg is előrébb tartó borászatoknak az egyik legfontosabb kitörési pontja a megfelelő exportpiacok felismerése lehet. Felmerül a kérdés: kiket érdemes megcélozni a magyar borokkal? Szerintem francia mintára olyan igényes borfogyasztókat kell keresnünk, akik a jó minőségű borokat a hétköznapokon is szívesen fogyasztják. Erre elsősorban a legjobb ár-érték arányú borok lehetnek alkalmasak, melyek viszonylag olcsón kínálnak jó minőséget, többnyire mindennapi fogyasztásra. A magyar borexport terén lassú növekedés tapasztalható ugyan, elsősorban Németország, az Egyesült Királyság és Csehország, illetve Szlovákia irányába, ugyanakkor olyan nagy piacok, mint például Lengyelország, szintén fontos célpontjaink lehetnek.
Mindez komoly lehetőséget és növekedési potenciált rejthet olyan régióknak is, amelyek a közvélemény szemében még nem számítanak Magyarországon kiemelkedőnek. Jó példa erre az Észak-magyarországi borrégió, mely nem mondható gyenge területnek, hiszen az itt élők számára 900 éven át a szőlőművelés és borkészítés volt az egyik legfőbb tevékenység.
A bortermesztés fejlődése, fejlesztése munkaerőpiaci szempontok miatt is létfontosságú hazánknak. Jelenleg öt régióban huszonkét magyarországi területen zajlik termelés, mindez pedig rengeteg embernek ad munkát. Ráadásul a kifejezetten magas munkanélküliséggel sújtott területeken is stabil megélhetést jelent az iparág, ezért is érdemes a borászatot stratégiai szempontból is kiemelten kezelni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.