Háború kell az olaj árfolyamának emelkedéséhez?

Az olaj (WTI) árfolyama 2016 decembere óta 50 és 55 dollár között mozog, melyből eddig egyetlenegyszer sikerült kimozdulnia, március elején, akkor is esés lett a vége, és 47 dollár közelébe került az árfolyam. A kurzust két igen erős hatás fogja közre: az egyik a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) kitermelésének csökkentése, a másik az amerikai palaolaj.

A kitermelés visszafogása klasszikus értelemben a kínálat mérséklése, ami az olaj árfolyamát felfelé kellene hogy mozdítsa, azonban a palaolaj-kitermelés technológiája annyit fejlődött az elmúlt pár évben, hogy már 55 dollár környékén is egyre több az aktív palaolajfúró tornyok száma, mivel lecsökkent a kitermelés költsége. Az Amerikai Energiahivatal legfrissebb adatai szerint az USA palaolaj-kibocsátása kétéves csúcson van, elérve a napi 5,2 millió hordót. Ez tehát nyomást gyakorol az olaj árfolyamára.

Az OPEC és más olajkitermelő országok tavaly novemberi megállapodása értelmében 2017 első felében napi 1,8 millió hordóval csökkentik a kitermelésüket. Ez azonban, ahogy azt márciusban is láthattuk, egy ingatag lábakon álló megállapodás. A márciusi olajáresés mögött az állt, hogy pont Szaúd-Arábia (az OPEC legnagyobb súlyú tagja) nem volt képes tartani magát a megállapodáshoz, a kitermelés mérsékléséhez. Riadalmat okozva ezzel az olaj piacán, melynek hatására három nap alatt közel 10 százalékot esett az árfolyam.

Az OPEC ezt megelőzően legutóbb 2009-ben jelentette be, hogy visszafogja a kitermelését, azonban ezt akkor nemigen sikerült betartania, csak a vállaltak 60 százalékát sikerült elérni. Az eddigi adatok alapján most ennél jobb a helyzet, a vállalt csökkentést több mint 90 százalékban betartják az olajexportáló tagországok. Oroszország azonban kivétel. Nem tartozik az OPEC-be, ráadásul nem azonnali csökkentést ígért, hanem egyfajta folyamatos mérséklést. Míg a szaúdiak közel 500 ezer hordóval csökkentik a kitermelésüket naponta a megállapodás kezdetétől, addig az oroszok 300 ezer hordós csökkentést vállaltak, de azt várhatóan csak 2017 első fél évének végére érhetik el.

Az olajár emelkedésében bízók egyre nagyobb aggodalommal figyelhetik, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint a fejlett országokban nagyjából 38 millió hordóval növekedtek a készletek az első negyedévben. Azaz, az eleve magasan lévő tartalékok a kitermelés visszafogásának hatására nem csökkentek a várt ütemben, sőt, valamennyit nőni is tudtak. Így tehát kijelenthető, hogy az amerikai palaolaj képes volt kompenzálni a piacról kieső kőolaj mennyiségét. Egy másik IEA-jelentésben azt taglalják, hogy a kőolaj iránti kereslet mégsem fog olyan mértékben emelkedni, ahogy azt korábban várták, mivel a világ GDP-je kisebb mértékben növekszik, mint ahogy remélték.

[caption id="" align="alignleft" width="690"] A kereslet várhatóan nem fog számottevően nőni a közeljövőben. Fotó: AFP[/caption]A fentieket úgy lehetne összefoglalni, hogy továbbra is nagyok az olajkészletek, a kereslet várhatóan nem fog számottevően nőni a közeljövőben. Az OPEC súlya az olajpiacon pedig folyamatosan csökken, hiszen már nem tud olyan mértékben beavatkozni az olaj árfolyamába, ahogy azt korábban tehette. Ezek fényében az árfolyamnak inkább csökkennie kellene a közeljövőben, ezt azonban az olajkartell nem fogja hagyni. A következő döntéshozó OPEC-ülés májusban lesz, és borítékolható, hogy Szaúd-Arábia, Kuvait, Venezuela a korlátozás fenntartásáért, esetlegesen növeléséért fog kardoskodni, és biztos maguk mellé tudnak még állítani pár tagot.

A jelenlegi kitermeléscsökkentés legnagyobb problémája, hogy eleve magas szinteken rögzítették. Így a csökkentésnek akkor sincs árfolyamfelhajtó hatása, ha minden tag száz százalékig tartja magát a megállapodáshoz. Legjobb esetben is inkább a rövid ideig tartó árfolyam-stabilitás az, amit ezzel el lehet érni. Véleményem szerint ennek látjuk most a végét.

Mi növelhetné az olaj árát? Sajnos a háború a kézenfekvő megoldás. És nem is nagyon kell megerőltetnünk magunkat, hogy egy geopolitikai gócpontot találjunk. Mindjárt kettő is van. Szíriában, ahol az amerikai csapatok hol az oroszokkal karöltve, hol véletlenül ellenük hajtanak végre támadásokat. Az utóbbi idők legsúlyosabb vegyifegyver-támadása után felpezsdült ez a geopolitikai darázsfészek. A másik Észak-Korea, ahol az amerikai és az észak-koreai csapatok gyakorlatilag már egymást hergelik, és Észak-Korea totális háborúval fenyegeti Amerikát és az egész világot.

A nemzetközi pénzpiacok is érzékelik a kockázatokat. A legnagyobb tőzsdeindexek lassan, de biztosan csökkennek, a nemesfémek ára folyamatosan emelkedik, és az olaj is visszatért a márciusi 48 dolláros leszúrása után 50 dollár környékére.

Véleményem szerint – illetve nagyon remélem, hogy – a jelenleginél nagyobb katonai konfliktus nem fog kialakulni a közeljövőben, emiatt az olaj árfolyama egy hónapon belül nem fog kilépni tartósan a korábban is látott 50–55 dolláros sávjából. Májusban az OPEC további kitermeléscsökkentést fog eszközölni, mely 5 dollárral feljebb tolhatja a mostani sávot. A kérdés az, hogy az OPEC súlyát folyamatosan romboló amerikai palaolaj-kitermelés a jövőben mennyivel növekedhet.

Ameddig a kieső OPEC-olaj mennyiségét pótolni tudja az amerikai palaolaj, vagy nem nő meg hirtelen az olaj iránti kereslet, addig nagyobb árfolyam-emelkedésre nem érdemes számítani.