A franciák komolyan gondolják: az új technológiákkal eljött az idő arra, hogy a globalizáció idején elvándorolt munkahelyeket visszahozzák. „Lehet, hogy éppen Magyarországról” – mondta félig tréfásan, félig komolyan Moundir Rachidi, a Boston Consulting Group (BCG) által 2016 szeptemberében megnyitott, a jövő ipari gyártását bemutató műhelyben. Majd udvariasan hozzáfűzte: talán azért látogatott el ön is ide, „mert a magyarok pedig szeretnék megtartani ezeket a modern munkahelyeket”.
A helyszín Saclay, Párizstól alig harminc kilométerre, a javarészt grandiózus állami támogatással felépült ipartechnológiai és tudományos klaszter, ahol több mint tízezer tudományos kutató és a francia high-tech ipar színe-java dolgozik. Itt hozta létre a BCG azt a kísérleti műhelyt, amely az ipar 4.0-hoz kapcsolódó technológiák gyakorlati alkalmazási lehetőségeit ismerteti két gyártási folyamatban is, egy kisrobogó összeszerelésénél és a gumicukorka gyártásánál.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"]
Az élet minden területére betörnek a robotok - Kép: AFP[/caption]
Nyolc francia kis- és középvállalat vezetőjével együtt gyorsan megismerkedtünk a számszerűsíthető előnyökkel: a szállítási költségek 7–16 százalékkal, a raktározási költségek 10–30 százalékkal, a termelékenység 10–20 százalékkal, és ami talán a rugalmas, gyorsan változtatható és kisszériás termelésnél a legfontosabb, a gyártási idő akár 35–60 százalékkal csökkenthető. Ráadásul a befektetés egy-másfél év alatt megtérül.
Az ipar 4.0 azonban nem egyetlen, mindent megoldó csodagyógyszer. Valójában sok, a vállalatok által részben már ma is, olykor talán kísérleti jelleggel alkalmazott technológia – a kollaboratív robotok, a 3D-s nyomtatás, a big data elemzés, a szimulációs vizsgálatok, a dolgok internetje (Internet of Things), a kiterjesztett valóság (Augmented Reality), a felhőalapú szolgáltatások és a kiberbiztonság – ötvözése. Olyan technológiák integrálása, amelyek hatásaival Budapesten március végén a Think.BDPST konferencia foglalkozott.
A francia vállalkozók szeme akkor csillant fel először, amikor az önjáró robottargoncák sokadszorra zümmögtek el mellettünk, és kalauzunk kimondta végre az árukat is: negyvenezer euró. Ez már az a nagyságrend, amelyben ők is nyugodtan gondolkodhatnak. Sőt, ma már a testesebb kollaboratív robotok sem sokkal drágábbak. Azok a robotok, amelyek képesek közvetlenül együttműködni az emberrel, átvéve tőle a nehezebb, nagy fizikai erőt igénylő munkafeladatokat. Két éve jelent meg a hannoveri ipari vásáron a német FANUC cég CR–35iA típusú robotja, amely akkor 95 ezer euróba került, de ma már 60-70 ezer euróért is megvásárolható.
Betanítása majdnem olyan egyszerű, mint bármely segédmunkásé. Nem kell hozzá bonyolult programozás, elegendő, ha a robot irányítókarjait megragadva, egyszer elvégezzük a robottal együtt a szükséges mozdulatokat, és már meg is tanulta a leckét. A robot pedig, szemben a segédmunkásokkal, könnyedén forgat, rakod, emel, mozgat, akár 35 kilós tárgyakat is. Mint a BCG bemutatóüzemében a kisrobogók alkatrészeit.
A kísérleti műhelyben az ipar 4.0-hoz tartozó másik nagy technológiát, a kiterjesztett valóságot, vagyis a digitális információk és a valós környezet egymásra helyezését – amit ma már széles körben használnak az okostelefonok és a játékkonzolok is – a kisrobogó alkatrészeinek minőségi ellenőrzésére használták. A háttérben csendben duruzsolt még egy 3D-s nyomtató is, szerepe az apróbb alkatrészek, a kisrobogóhoz szükséges fogantyúk és kapcsolókarok igény szerinti színben való gyártása volt. A gumicukor gyártását pedig már olyannyira eluralta az automatizálás, hogy itt az emberre csak a gyártás folyamatáról beérkező információk big data elemzésének a feladata maradt. A gyártási folyamatok közvetlen irányításához a munkások – különösen a kiterjesztett valóság, a szimuláció és a 3D-s nyomtatás alkalmazásánál – mindössze egyetlen eszközt használtak: egy tabletet.
Arról nem biztos, hogy sikerült meggyőzni a látogatókat: a jövő üzemében már minden termékre azonnal rá lehet vésni a százszázalékosan Made in France feliratot. Már pusztán azért sem, mert a sok és eltérő technológia miatt az ipar 4.0 alkalmazása csak akkor lehet sikeres, ha a vállalatok köré kiépül az együttműködő partnerek – egyetemek, kutató-fejlesztő intézetek, startupok, nagyvállalati gyártók és digitális szolgáltatók – ökoszisztémája. Ám a franciák úgy gondolják, noha sok országban használják manapság az ipar 4.0 kifejezést, hogy éppen a szükséges ökoszisztémához rendelkezésre álló kiváló feltételeik miatt sikeresebbek lehetnek ezen a téren, mint más országok. A francia vállalkozók arcát nézve pedig látható volt az is, hogy pillanatok alatt megértették: az ipar 4.0-t nekik, a növekedésre és exportra törekvő kis- és középvállalkozásoknak találták ki. Ez a jövő, Magyarország számára is!
(Átdolgozott részlet a szerző májusban a Kairosz Kiadónál megjelenő, A nagy korszakváltás című könyvéből)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.