A geopolitikai kockázatok érzékelése

Azzal, hogy Emmanuel Macron győzött a francia elnökválasztáson, az EU és az euró ismét megmenekült. A geopolitikai veszélyek azonban továbbra is növekednek. Macron győzelme nem fogja lecsendesíteni a globalizáció ellen Nyugaton tapasztalható populista ellenreakciót. Emellett Oroszország továbbra is agresszívan lép fel a Baltikumban, a Balkánon, Ukrajnában és Szíriában. A Közel-Keleten még mindig sok állam a szétesés szélén áll. Ázsiában pedig az USA és Észak-Korea kockázatos politikája katonai konfliktust idézhet elő. E geopolitikai kockázatok ellenére a globális pénzpiacok új csúcsokra értek. Érdemes így feltenni a kérdést: vajon a befektetők alábecsülik-e annak lehetőségét, hogy ezek a konfliktusok súlyosabb válságot idézhetnek elő, és ha igen, akkor milyen sokk kell ahhoz, hogy ez az önelégült állapot megszűnjön?

Sok magyarázata van annak, hogy a piacok miért hagyják figyelmen kívül a geopolitikai kockázatokat. Először is, bár a Közel-Kelet jó része lángokban áll, eddig nem következett be semmilyen olajellátási sokk vagy embargó. A második magyarázat szerint a befektetők a korábbi sokkokból, mint például a 2001. szeptember 11-i terrortámadásból indulnak ki, amikor a politikai döntéshozók úgy kezelték a helyzetet, hogy erőteljes monetáris és fiskális politikai lazítással támogatták meg a gazdaságot és a pénzpiacokat. Ezek az intézkedések a sokkot követő piaci korrekciókat vételi lehetőséggé alakították át, mivel az eszközárak heteken belül visszatértek korábbi szintjükre. Harmadrészt azok az országok, amelyek lokalizált szintű eszközpiaci sokkokon estek át (például Oroszország és Ukrajna), nem elég nagyok ahhoz gazdasági szempontból, hogy hatással legyenek az amerikai vagy a globális pénzpiacokra. A negyedik magyarázat szerint a világ eddig megúszta, hogy a jelenlegi geopolitikai feszültségekhez kapcsolódóan alacsony valószínűségű sokkesemények következzenek be. Eddig nem volt közvetlen katonai konfliktus a nagyobb hatalmak között, valamint az EU és az eurózóna sem bomlott fel. Az új amerikai elnök radikálisabb, populista intézkedései pedig részben korlátokba ütköztek. A piacok nehezen tudják a „ritka, mint a fehér holló” eseményeket beárazni, amelyek bekövetkezte igen valószínűtlen, de ha megtörténnek, nagy károkkal járnak. A piacok így nem tudhatták előre jelezni a 9/11-et sem.

Az USA és Észak-Korea közötti konfrontáció is egyfajta „fehér holló” eseménnyé válhat, ám ezt a lehetőséget a piacok nem veszik figyelembe. Az egyik oka ennek, hogy az USA-nak igen kevés katonai lehetősége van: ha megtámadja Észak-Koreát, akkor az utóbbi hagyományos fegyverekkel el tudná pusztítani Szöult. A befektetők azt feltételezhetik, hogy még ha egy korlátozott mértékű összecsapásra sor is kerül, az nem fog kiterjedt háborúvá eszkalálódni. Vannak más lehetséges szcenáriók is, melyek közül néhány „fehér holló” eseménnyé válhat. Az USA állítólag kiberfegyvereket használ az észak-koreai nukleáris fenyegetések felszámolására. Ez megmagyarázhatja, hogy az utóbbi hónapokban miért hiúsult meg sok észak-koreai rakétakísérlet. De miként fog erre Észak-Korea reagálni? Az egyik válasz szerint saját maga is kibertámadást indíthat.

Kiberháborús képességei alig maradnak el az orosztól vagy a kínaitól. Egy észak-koreai kibertámadás megbéníthatja vagy megsemmisítheti az USA fontos infrastruktúrájának részeit, és jelentős gazdasági károkat okozhat. Észak-Korea úgy is válaszolhat, hogy egy „piszkos bombával” (radiológiai fegyverrel – a szerk.) megrakott hajót küld amerikai kikötőkbe.

Vagyis miközben a befektetőknek igazuk lehet abban, hogy az USA és Észak-Korea közötti hagyományos katonai konfliktus kockázatát nemigen veszik figyelembe, ezzel alábecsülhetik egy igazi „fehér holló” esemény, például a két ország közötti kiberháború vagy az USA elleni piszkosbomba-támadás kockázatát is. A koreai helyzet eszkalációja vételi lehetőség lenne az átmenetileg csökkenő árak miatt, vagy egy jelentős piaci összeomlás kezdetét jelezné? A piacok be tudják árazni azokat a kockázatokat, amelyek statisztikailag mérhető eseményekhez kötődnek. Nagyobb bajban vannak azokkal, amelyeket nem lehet véletlenszerűségi alapon előre kalkulálni.