Svájc búcsúzik az atomerőművektől. Erre voksolt a vasárnapi népszavazás résztvevőinek 58,2 százaléka. Igaz, ők – a 42,3 százalékos részvételi arány alapján – a szavazásra jogosultak egynegyedét sem teszik ki, és lehet, hogy legalább ugyanennyien támogatták volna az atomerőművek megmaradását. De nem szavaztak. Állást foglaltak viszont a tavaly novemberi svájci népszavazáson, akkor az 54,23 százalékos többség elutasította a helyi zöldek kezdeményezését, amely szerint az ország atomblokkjából hármat már az idén be kellene zárni. A részvételi arány akkor 44,8 százalékos volt, vagyis szintén nem érte el a 25 százalékot a szavazásra jogosultakon belül az atomerőművek továbbélését támogatók aránya. A két tábor tehát nagyjából egyforma.
Viszont a helyzet kicsit ellentmondásos. A két népszavazás fő kérdése ugyanis az volt, hogy működjenek-e az atomblokkok addig, amíg az biztonságos, vagy ne. A furcsaság az, hogy amennyiben úgy ítélik meg, hogy az atomerőművek biztonságosak – hiszen maguk sem akarják az azonnali leállításukat –, akkor miért kell valamikor később mégis szakítaniuk a technológiával?
Svájc azonban már döntött: semmiképpen nem támaszkodik az atomenergiára, helyette 2050-re zöldre vált. Kormánya már a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset után bejelentette, hogy nem lesznek az országban új atomblokkok, vagyis már csak az áramtermelés átalakításának ütemezése kérdéses. A fukusimaihoz hasonló technológiájú Mühleberg atomerőmű üzemeltetője és tulajdonosa, a BKW 2013-ban közölte, hogy 2019-ben leállítja a teljes áramtermelést, 2014-ben pedig a svájci nemzeti tanács határozott arról, hogy lerövidíti a nukleáris blokkok addig 60 éves üzemidejét. Ezzel két további reaktor nyugdíjazását előrehozta 2029-re, illetve 2031-re.
A svájci atomerőművek áramtermelő kapacitása 3220 megawatt (bő másfél paksi atomerőmű), és három blokk hőt is előállít. Ezek együtt az ország villamosenergia-ellátásának a 35 százalékát adják. (Vannak az országban kutatóreaktorok is.) A vasárnap megjelent hír szerint egy blokk leszerelése már 2019-ben elkezdődhet. Nem tudni, melyik ez, de a legrégebbi az 1969-ben üzembe helyezett, 365 megawattos Beznau 1. Az említett Mühleberget és a Beznau 2.-t 1971-ben adták át.
Máris beindult a számháború azzal kapcsolatban, mennyibe kerül majd a svájci háztartásoknak az atomról zöldre való váltás.
A becslések között nagy az eltérés. Nem meglepő módon azok szerint lesz kisebb a teher, akik mielőbb szakítanának az atomerőművekkel, és azok szerint lesz fájdalmasan nagy, akik kitartanának mellettük. Egy azonban nyilvánvaló: ha a korábban tervezettnél sokkal hamarabb nyugdíjazzák az atomblokkokat, akkor rövidebb idő alatt kell előteremteni a leszerelésükhöz és a radioaktív maradékaik ártalmatlanításához szükséges pénzt is. E költségtorlódáson felül jelentkezik majd az új kapacitások létrehozásának költsége. Arra is fel kell készülni, hogy – bár egy vízerőmű matuzsálemi kort is megérhet – a nap- és a szélenergia-létesítményeket esetleg kétszer-háromszor is le kell cserélni azon idő alatt, amíg egy atomblokk biztonságosan üzemelhet. Rengeteg pénzbe kerül továbbá az is, hogy felkészítsék a villamosenergia-rendszert a mostaninál sokkal több és ingadozó mennyiségben előállított megújuló energia kezelésére. Ugyanakkor mondhatjuk, hogy ez (is) a rendszerirányítók dolga.
A felsorolt kiadásokat Svájc vállalja a legutóbbi népszavazás eredménye alapján, mert úgy ítéli meg, hogy ezeken át vezet az út a biztonságos energiatermeléshez. Környezetvédelmi okból persze mindenképpen jó irány a megújulók minél hatékonyabb kiaknázása. Hiba viszont a zöldenergiát és a nukleárist szembeállítani. Egy atomerőmű károsanyag-kibocsátás nélkül működik, és huzamosan nagy mennyiségű energiát ad. Az utóbbi elvárásnak az időjárásfüggő létesítmények nem tudnak megfelelni. A két technológia együtt, egymást kiegészítve – és további forrásokkal együtt – garantálhatja egy ország kiegyensúlyozott, stabil energiaellátását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.