A dübörgés dilemmái

A magyar gazdaság 2017 első negyedévében 4,2 százalékkal, senki által sem várt sebességgel bővült. 2007 óta csak egyszer volt ennél gyorsabb növekedést mutató negyedév. Folytatódik-e ez a „dübörgés”? Mit mutatnak a GDP összetevői?

A háztartások tényleges fogyasztása az első negyedévben 2,5 százalékkal bővült. Ez messze elmarad a kormányzat által az év egészére várt 5 százaléktól. A szerény ütem annyiban sejthető volt, hogy a kiskereskedelmi forgalom a tavalyinál is lassabban, 3,4 százalékkal bővült. Ha azonban mindezt szembeállítjuk a reálkeresetek 8 százalékos, a foglalkoztatottak 2,5 százalékos emelkedésével, akkor ez érthetetlenül alacsony ütem. Magyarázatként sokféle, egyenként apró okot lehet találni. Kézenfekvő lenne az idei húsvét áprilisra esése, de a kiskereskedelmi forgalom a negyedik hónapban sem gyorsult. Csökken a Magyarországon élők és ezzel az itthon fogyasztók száma – a természetes fogyás és a külföldi munkavállalás következtében –, valamint emelkedik a külföldi vásárlások mennyisége. Például az első negyedévben a vásárlási célú külföldre utazások száma 18 százalékkal emelkedett, míg a beutazásoké 4 százalékkal mérséklődött. A dohánykereskedelemben minden bizonnyal erősödik a feketepiac súlya. Mindez azonban nyilvánvalóan nem elegendő magyarázat.

A fő ok az lehet, hogy a tényleges vásárlóerő a reálkereseteknél lényegesen lassabban bővül. Részben a nyugdíjak átmeneti reálérték-csökkenése miatt, de még inkább annak következtében, hogy a kikényszerített minimálbér-emelés ellensúlyozása érdekében főleg a kisebb cégek körében csökkenhetett a „zsebbe fizetés”. Az érintettek jövedelme tehát valójában csak keveset emelkedhetett. Jellemzően alacsony fizetésűekről van szó, akik jövedelmüket alapvetően fogyasztásra fordítják, emellett, ha közműdíj-hátralékuk van, mindenekelőtt azt törlesztik. A magas jövedelműek viszont inkább megtakarítanak, befektetnek. Mindezek ellenére az év során várhatóan gyorsulni fog a fogyasztás üteme, ha 1-2 százalékponttal elmarad is a korábban gondolttól. A fogyasztás tehát az első negyedévhez képest még gyorsíthat is a GDP növekedésén.

Fordított a helyzet az állóeszköz-felhalmozással, ennek első negyedévi 28 százalékos bővülése messze meghaladja a kormányzat által az év egészére várt 10 százalékot. Itt az esztendő egészében markáns lassulás várható. Egyrészt feltételezhető, hogy a feldolgozóipari fejlesztések kiugró dinamikája egy-két beruházás befejeződése miatt csak átmenetileg volt 30 százalék feletti. Másrészt az EU 2014–2020-as programozási időszakában végrehajtott eddigi, 2000 milliárd forintos kifizetés több mint kétharmada csupán előleg, ami a tényleges beruházási folyamatnak a kormány által tervezettnél sokkal lassúbb ütemét vetíti előre. Az állóeszköz-felhalmozás éven belüli megoszlása egyébként sem időarányos: az első negyedév részaránya csak 15 százalék körüli szokott lenni. Végeredményben tehát 2017-ben a beruházásoknak a kormányzat által előre jelzettnél magasabb, de az első negyedévinél lényegesen alacsonyabb bővülése várható. A beruházások oldaláról tehát a GDP markáns lassulása valószínű.

A belföldi felhasználás gyors bővülése már előrevetítette a behozatalnak a kivitelnél gyorsabb emelkedését. Az eddigi 0,6 százalékpontos ütemeltérés lényegesen kisebb a kormány által éves szinten várt 1,7 százalékpontnál. A fogyasztás várható gyorsulása következtében az első negyedévhez képest az olló minden bizonnyal nyílni fog (de aligha lesz 1 százalékpont felett). Ez kissé ugyancsak fékezni fogja a GDP emelkedését.

A termelési oldalon rendkívül bizonytalan a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása. Figyelembe véve, hogy tavaly nagyon kedvező volt az időjárás, ami az idei évről már nem mondható el – miközben a magyar mezőgazdaság a fejletlenségéből adódóan átlagon felül kitett az időjárásnak, főleg a csapadék mennyiségének –, szélsőséges kilengések is elképzelhetők. A hazai agráriumban 2010 óta négy évben volt két számjegyű növekedés, két évben két számjegyű (több mint 20 százalékos) visszaesés, s mindössze egyszer 5 százalék körüli változás. Így idén akár két számjegyű csökkenés is elképzelhető, ami fékezi a GDP emelkedését.

Az ipari GDP első negyedévi közel 7 százalékos üteme az esztendő során minden bizonnyal mérséklődni fog. Erre utal az ipar bruttó termelésének áprilisi 3 százalékos csökkenése is (amiben a húsvét időpontjának is szerepe lehetett). Összességében az első négyhavi bruttó termelés dinamikája 3 százalékponttal elmaradt az első háromhavitól. Hasonló okokból várhatóan lassulni fog az építőipar növekedése is. Mindez szintén lassítja a GDP növekedési ütemét.

Az első negyedévben a magyar növekedés (szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 3,8 százalék) sokkal gyorsabb volt az EU 2 százalékos átlagánál, a régióban azonban nem számított kiugrónak. A magyarnál gyorsabb volt például a román, a lengyel, a litván és a lett növekedés. E 3,8 százalékos GDP-dinamika éves szinten valószínűleg a reálisan várható bővülés felső határát is jelenti, ennél inkább kisebb ütem várható. A kormányzat által várt 4,1 százalékos növekedéstől való elmaradást főleg a fogyasztás lassúbb bővülése magyarázza. 2018–2019-ben az ideihez hasonló növekedés várható, ám ezt követően – változatlan gazdasági rendszer esetén – az EU-támogatások bővülésgyorsító hatásának kifutásával ismét drasztikus ütemcsökkenés következhet.