Száz év eladósodottság

Gabriel García Márquez irodalmi Nobel-díjas író, aki leginkább a Száz év magány című regénye révén vált ismertté, kolumbiai nemzetiségű volt, ám a mágikus realizmus mestereként nagyra tartotta volna Argentína nemrégiben meghozott döntését, amely a valóságot és a képzeletet ötvözte. Júniusban ugyanis az argentin pénzügyminisztérium 2,75 milliárd dollár értékben száz év múlva lejáró kötvényeket értékesített.

Kétségkívül az új argentin kormányzat hatalmas előrelépést ért el rövid időn belül. Mauricio Macri elnök adminisztrációja liberalizálta a nemzetközi tőkeáramlásokat, lehetővé tette, hogy az argentin pesóval még szabadabban lehessen kereskedni a devizapiacon. Továbbá hozzákezdett az állami szubvenciók racionalizálásához, illetve egy hiteles statisztikai hivatalt hozott létre a semmiből. Emellett azonban még számos ígéretét kell teljesítenie, beleértve a szubvenciók további leépítését, az állami bérköltségek lefaragását, valamint az infláció 10 százalék alá csökkentését és a nyugdíjrendszer átalakítását.

Összességében Argentína gazdaságpolitikája jó irányba tart, mégis – száz év hosszú idő ahhoz, hogy bármiről is szerződésben állapodjanak meg. Továbbá az elmúlt száz évben Argentína nyolc alkalommal jelentett csődöt. Ebben a száz évben az ország féltucatnyi fizetőeszközt bocsátott ki, illetve voltak hiperinflációval, tőkekorlátozásokkal és -elkobzásokkal jellemzett időszakai is.

A mágikus realizmus trükkje az, hogy tudatában legyünk a különböző perspektíváknak. Ez a történet nem egészen arról szól, hogy egy pénzügyi szempontból zaklatott történelmi hátterű ország 100 éves kötvényeket kíván kibocsátani. Inkább ez a történet egy olyan országról szól, amely azért képes 100 éves kötvényeket kibocsátani, mert a globális befektetők készek voltak ezekből az állampapírokból 2,75 milliárd dollár értékben vásárolni.

Végeredményben ez nem az ország jellemzőiről, a kötvények lejárati idejéről vagy a kibocsátás méretéről szól. Ez valójában a kötvények árazásáról szól, miután 7,9 százalékos kuponnal bocsátották ki őket, ami jóval magasabb annál, mint ami a legtöbb más szóba jöhető kötvénynél előfordul. Amikor a kamatok alacsonyak az úgynevezett magpiacokon, akkor a tőke a magasabb hozamot nyújtó piacokra áramlik.

Vitathatatlan, hogy a kamatok olyan alacsonyak a fejlett gazdaságokban, amilyenre alig volt még példa. Ezt részben a hosszú távú növekedés lassulása okozza. Ám az is szerepet játszik, hogy ilyen alacsonyan is akarják tartani a kamatokat az érintett központi bankok. A három nagy jegybank közül kettő, az Európai Központi Bank (EKB) és a japán jegybank az irányadó kamat szintjét negatív tartományba vitte le. Ami a harmadik jegybankot, az amerikai Fedet illeti, a lassú monetáris szigorítás is csak 1 százalék fölé emelte a kamatot.

Azáltal, hogy a befektetők a vonzóbb lehetőségeket keresik, Argentína felkeltette az érdeklődésüket, de Ciprus is – egy másik olyan ország, amely nem is olyan régen még pénzügyi válságon esett át.

Ahogy a korábbi tapasztalatok mutatják, amikor nagy mennyiségű tőke áramlik a kis helyi pénzpiacokra, az árfolyam erősödésnek indul, és emelkednek az eszközárak. A kedvező eszközármozgások javítják az adott ország fiskális mutatóit, és a hitelezés élénkítésére bátorítanak, ami súlyosbítja a bankszektor strukturális gyengeségeit.

Mindeközben a globális pénzügyi intézmények a forró piacokra való bejutás érdekében a helyi bankok iránt érdeklődnek. Ezt pedig a helyi döntéshozók túl gyakran a globális bizalom jelének tartják, ami arra bátorítja őket, hogy még több adósságot bocsássanak ki. A jelenlegi kiindulópontot alapul véve így az államadósság ezekben az országokban – összehasonlítva a fejlett államokkal – alacsony szintekről fog felhalmozódni.

Érdemes azonban emlékezni az 1945 utáni időszakra, amikor a feltörekvő piaci gazdaságok államcsődjének fele a maastrichti szerződés GDP-hez viszonyított 60 százalékos plafonja alatti államadósságszintnél következett be. Jelenleg, amikor a fejlett gazdaságok intézkedései okozta piaci torzulások hullámai a feltörekvő piacok partján megjelennek, a mágikus védőgátak építése nem jelent megoldást.