Az amerikai kongresszus várhatóan fél éven belül jelentős adóreformot fogad el. Habár az új adószabályok csak az amerikai adófizetőkre vonatkoznak, ám szerte a világban fontos hatásuk lesz a cégekre és a piacokra. A legfontosabb változások főként a cégeket és nem a magánszemélyeket érintik.
A mostani amerikai szabályozás egyedinek számít a nagyobb fejlett gazdaságok között. Vegyük például azt az esetet, amikor egy amerikai vállalat leánycége Írországban nyereséget ér el. Ez a leánycég az alacsony, 12 százalékos ír társasági adót fizeti meg. Ezt követően újra befektetheti az adózás utáni nyereségét értékpapírokba téve, vagy bárhol másutt a világban céges beruházásokat megvalósítva, kivéve az Egyesült Államokat. Ha a külföldi leánycég anyavállalata hazahozza az USA-ba az adózás utáni nyereséget befektetési célból, vagy azért, hogy a részvényesei között kiossza, akkor az eredeti, adózás előtti nyereség után meg kell fizetni a jelenlegi 35 százalékos amerikai társasági adót, amelynél a már Írországban befizetett 12 százaléknyi adót jóváírásként beszámítják. Miután a források repatriálását 23 százalékos büntetés sújtja, az amerikai cégek jellemzően azt választják, hogy nem hozzák haza külföldi leánycégeik profitját. Az amerikai pénzügyminisztérium számításai szerint a leánycégek által felhalmozott profit értéke 2,5 ezermilliárd dollárt tesz ki.
A kongresszus most várhatóan a területi elvű metódust fogja bevezetni az amerikai vállalatok külföldi leánycégeinél keletkező nyereség adóztatása terén. Ez lényegében minden más fejlett gazdaság által alkalmazott metódus értelmében az amerikai vállalatok alacsony (vagy szinte semekkora) mértékű extra adó megfizetése mellett repatriálhatják majd a külföldi leánycégeik adózás utáni nyereségét.
A területi elvű adórendszerre való áttérésnek várhatóan fontos hatása lesz az amerikai cégek döntéseire. A külföldi leánycégeik jövőbeli profitjának nagy része visszaérkezhet majd az USA-ba, ezzel csökkentve az
európai és ázsiai beruházásokat. A már eddig külföldön felhalmozott 2,5 ezermilliárd dolláros nyereségek egy része is repatriálva lesz.
Az amerikai vállalatok már nem lesznek arra kényszerítve, hogy más országba vigyék át székhelyüket. Ugyanakkor a külföldi cégek arra lesznek ösztönözve, hogy székhelyüket az USA-ba tegyék át.
Habár a területi elvű adórendszerre való áttérésnek lenne a legnyilvánvalóbb nemzetközi kihatása, a társaságiadó-kulcs tervezett csökkentésének még nagyobb következménye lehet. A 35 százalékos amerikai társasági adó az egyik legnagyobb mértékű vállalati nyereségadónak számít a fejlett országok körében. A kongresszusi javaslat 20 százalékra, míg Donald Trump elnök 15 százalékra csökkentené a mértékét.
Az alacsonyabb társaságiadó-kulcs és a területi elvű adórendszerre való áttérés fokozná a tőkeáramlást az amerikai cégek beruházásaiba mind külföldről, mind az amerikai ingatlan- és agrárszektorból. Ez növelné a termelékenységet és a GDP-t, illetve emelné az adóbevételeket, ami részben ellensúlyozná a társaságiadó-kulcs csökkentésének hatását. Miután azonban a társasági adóból származó bevételek most a GDP mintegy 1,6 százalékát teszik ki, az adókulcs megfelezésének közvetlen hatásaként a GDP mintegy 0,8 százalékával csökkentené a bevételeket. Ez éves szinten 160 milliárd dolláros kiesést jelentene.
Az USA pedig nem engedheti meg, hogy a költségvetési deficit ekkora mértékben növekedjen. Továbbá, miután a társasági adóról szóló törvény kevés elemét lehet megváltoztatni a bevételkiesés csökkentése érdekében, úgy vélem, hogy a társasági adó kulcsa 25 százalék körüli értékre fog csökkenni. A társasági adók kulcsai az elmúlt évtizedekben világszerte csökkentek. Az amerikai ráta korábban 50 százalék volt, illetve a többi OECD-tagállamban is jóval magasabbak voltak az adókulcsok a jelenlegi 25 százalékos átlaghoz képest. Elképzelhető, hogy az amerikai ráta csökkentése azt váltja ki, hogy más fejlett országokban is lejjebb viszik a társasági adó mértékét annak érdekében, hogy fokozzák relatív vonzerejüket a nemzetközileg mobil tőke számára.
Röviden: bár a kongresszus – várhatóan a következő hónapokban bekövetkező – törvénymódosítása az amerikai cégekre vonatkozó adószabályozást fogja megváltoztatni, ennek fontos következménye lesz a nemzetközi tőkeáramlásra. Emellett a módosításnak szerte a világban jelentős hatása lesz az adószabályokra.
Copyright: Project Syndicate, 2017
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.