A jövő láncai

Múlt év decembere emlékezetes hónap a Bitcoin történetében. A legismertebb kriptovaluta a hónap közepén történelmi csúcsot döntött, majd néhány nappal később jelentősen zuhant. Az árfolyammozgás nyomán kiújult a vita, hogy tőzsdei buborék szemtanúi vagyunk-e vagy sem. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy a Bitcoin és más kriptovaluták mögött álló technológia, a blockchain milyen perspektívát jelent az üzleti szférának, a vállalatoknak, pedig ez legalább olyan fontos, mint az aktuális árfolyam.

Mi is a blockchain technológia? A legegyszerűbb meghatározás szerint egy olyan megbízható, kimagasló titkosítású adatsor, amely tranzakciók (blokkok – innen a neve) növekvő gyűjteményeként működik, egyfajta megosztott főkönyv. A blokklánc a peer-to-peer, azaz központ nélküli, egymással közvetlenül kommunikáló elemekből álló hálózatok információit tartalmazza. Ilyen hálózatot alkotnak azok, akik Bitcoinnal fizetnek, de említhetnénk a fájlcserélő programok felhasználóit is.

A blokklánc-technológiának számos előnye van. A hálózatba kapcsolt szereplőknek kevesebb közvetítőre, harmadik félre van szükségük – legyen az akár bank. A tranzakciók lebonyolítása rendkívül gyors, ami különösen a sokszereplős ügyleteknél nyom sokat a latban. Az átláthatóság továbbá csökkenti a kockázatot, és erősíti a rendszerbe vetett bizalmat.

Nem csoda tehát, hogy a Bitcoin mögötti technológia jelentősége messze túlmutat a kriptovalutákon. Erre is utal az IDC piacelemző friss tanulmánya, amely az egyik legfontosabb trendként jelölte meg a blokkláncot. Előrejelzésük szerint két év múlva a vezető bankok 25, a gyártók 30 százaléka fog blokkláncokat alkalmazni. A technológiába az elmúlt három évben több mint húsz ország csaknem másfél milliárd dollárt fektetett, a Világgazdasági Fórum szakértői szerint pedig tíz év múlva akár a globális GDP 10 százalékának megfelelő „értéket” tárolhatnak majd a láncok.

Lássunk néhány gyakorlati példát! A blokklánc-technológia alkalmazásának egyik kézenfekvő terepét az okosszerződések adják, ahol a feltételek teljesülése esetén a szerződésben foglalt tranzakció azonnal, automatikusan elindul. Egy okos-utasbiztosítás birtokában például nem kell majd heteket várnunk, hogy a repülőgépünk késése miatt elszenvedett kárunk megtérüljön: amint a rendszer meggyőződik a késés tényéről, már utalja is a szerződésben szereplő összeget. A jogdíjak megfizetése is egyszerűbbé válhat: megoldható, hogy a zeneszámok letöltői ne az internetáruházon vagy a streamingszolgáltatón keresztül fizessenek, hanem közvetlenül az előadónak utaljanak. A blokklánc jó szolgálatot tehet az elektronikus hivatali ügyintézésben is, Dél-Tirol fővárosában, Bolzanóban ezt a technológiát vetik be a mindennapok gyakorlatában. Ugyanígy felgyorsíthatja a szállítmányozási adminisztrációt, az energiakereskedelem elszámolását, automatizálhatja a kötelező auditok egy részét, nehezebbé teheti a termékhamisítást, de új fejezetet nyithat a városi szolgáltatások nyomon követésében, az okosvárosok világában is.

Felmerülhet a kérdés, hogy a blokklánc nem érinti-e hátrányosan a hagyományos vállalati információs rendszereket. A válasz erre az, hogy az üzleti rendszerek fejlesztésének egyik hajtóereje éppen a blokklánc-technológia, amely ígéretes lehetőséget kínál a sokszereplős folyamatok egyszerűsítésére, a résztvevők bizalmának erősítésére, a folyamatok kezelésére. Vállalatunk már jó ideje dolgozik azon, hogy miként egyesíthető a blokklánc olyan, szintén forradalmi technológiákkal, mint amilyen a gépi tanulás vagy a felhőalapú beszerzés.

A digitális átalakulási folyamat ugyanis olyankor óriási méreteket tud ölteni a gazdaságban, amikor exponenciális technológiák (például a blokklánc és a dolgok internete) találkoznak azzal a céllal, hogy új lehetőségeket, modelleket adjanak a szereplőknek.