A pénzügyi inklúzió mérésének értéke

A modern gazdaságokban a kínálat és a kereslet közötti kapcsolat a termékek és szolgáltatások terén jól körbejárt kérdés Kenneth Arrow és Gérard Debreu úttörő munkájának köszönhetően. A termékek és szolgáltatások és a pénzügyek közötti kapcsolat viszont matematikailag annyira összetett kérdés, hogy az ismételt kísérletek ellenére ennek a területnek a megértése továbbra is csak kezdetleges szinten áll. A legtöbb szakpolitikai döntés a pénzügyek terén megfigyelt szabályszerűségeken alapul.

Emiatt fontos kiadvány a Világbank háromévente megjelenő Global Findex című jelentése. A több mint 150 ezer ember megkérdezésén alapuló jelentés 140 országot lefedve a pénzügyek jellegzetessége és a szabályozások alapján madártávlatból nyújt áttekintést a pénzügyekre és a pénzügyi inklúzióra – például a megtakarítási hajlandóságra, a mobilpénz használatára, a pénzutalások preferált módjaira – vonatkozóan. Az adatokból kinyert kép fontos segítséget nyújt a hatékony szakpolitikai intézkedések kialakítására.

A legfrissebb jelentés szerint 2014 és 2017 között 515 millió ember nyitott bankszámlát hagyományos pénzintézetnél vagy mobilpénz-szolgáltatónál.

A világon a felnőttek 69 százaléka rendelkezik bankszámlával, szemben a 2014-es 62, illetve a 2011-es 51 százalékos adattal. A pénzügyi inklúzió térnyerése üdvözlendő fejlemény, nem utolsósorban azért, mert egy jövedelmi sokk esetén egy háztartás fogyasztása jóval kevésbé esik vissza, ha kapcsolatban áll a hivatalos pénzügyi szektorral.

Az idei jelentés is aláhúzza a mobilpénz használatának kedvező hatásait, különösen a nők számára. Idézik Tavneet Suri (MIT) és William Jack (Georgetown Egyetem) tanulmányát, amely szerint a mobilpénzszámlák 185 ezer kenyai nő számára tették lehetővé, hogy abbahagyják a földművelést, és jövedelmezőbb kisvállalkozásba vagy kiskereskedelmi tevékenységbe kezdhessenek. A mobilpénzhez való hozzáférés a nők által vezetett háztartások megtakarításainak 20 százalékos növekedését segítette elő.

Amellett, hogy bizonyítja, megéri hatékony intézkedéseket hozni, a Global Findex jelentés egyben versenyt idéz elő az országok között egy olyan területen, amely az emberek jólétét javítja.

Ezen hatás különösen értékes lehet a pénzügyi inklúzió szempontjából. A világ pénzügyi szempontból leginkluzívabb gazdaságai közé az északi országok, valamint Kanada és Hollandia tartoznak. Mindegyikük százszázalékos eredményt ért el a felmérésben, ami azt jelenti, hogy lényegében mindenkinek van bankszámlája. A rangsor másik végén a Közép-afrikai Köztársaság, illetve Afganisztán áll, ahol csak a lakosság 14, illetve 15 százaléka nevezhető pénzügyileg integráltnak.

A rangsor e két vége között Pakisztán (21 százalékos értékkel), Tanzánia (47 százalék), Indonézia (49 százalék), Banglades (50 százalék), Kína (80 százalék) és Kenya (82 százalék) áll. Az Egyesült Államoknak 93 százalékos értéke van, ami nem túl jó eredmény egy gazdag ország esetében. Ezzel az USA Szingapúr (98 százalék), az Egyesült Királyság (96 százalék) és Hongkong (95 százalék) mögött áll a ranglistán.

A jelentésekből az is kiderül, hogy az egyes országokban miként változott a pénzügyi inklúzió mértéke. India például hatalmasat lépett előre: 2011-ben csak a felnőttek 35 százalékának volt bankszámlája, 2014-re az arány 53 százalékra nőtt, most 80 százalékos a ráta.

Meg kell azonban jegyezni, hogy az indiai bankszámlák 48 százaléka inaktív: egy éven belül nem használták. A világon itt a legmagasabb ez az arány, éppen kétszerese a fejlődő országok 24 százalékos átlagának.

A Global Findex jelentés így a politikai döntéshozók számára biztosítja a szükséges információt és motivációt ahhoz, hogy megtegyék azokat az intézkedéseket, amelyek valóban javítják a polgárok jólétét. A termékek és szolgáltatások, illetve a pénzügyek közötti kapcsolatot megmagyarázó elmélet helyett a jelentésnek nem is lehet ennél kedvezőbb hatása.

www.project-syndicate.org