Ügyvédrobotok

A technológiai fejlődés lépésről lépésre teret hódít szinte valamennyi gazdasági ágazatban. Míg az előző század közepén egyes részfeladatokra beprogramozott robotok lepték el a szerelőcsarnokokat, addig húsz évvel ezelőtt már minden vezető a számítógépének bekapcsolásával kezdte a napját.

Most láthatóan a mesterséges intelligencia térnyerése zajlik. Vajon a jogi szakma kivonhatja-e magát a tendencia alól?

Sokunkban élnek a klasszikus képzetek az ügyvédi munkáról. Egyesek ilyenkor a mahagóniasztal mögött ülő, köpcös, szivarozó ügyvédre asszociálnak, aki ügyfélfogadási időben várja a klienseit. Mások a bírósági tárgyalótermek ódon hangulatát idéző krimisorozatokon nőttek fel, és az ott megjelenő ügyvédkép alakítja a szakmával kapcsolatos elképzeléseiket. Érvényesek-e az így kialakított sztereotípiák a mai jogi szakmára? Képes-e, akarja-e a jogi szakma megtartani a róla kialakult, sok külsőséggel ötvözött, magas presztízst sugárzó képet? Minősülhet-e a mai körülmények között az ügyvédi lét egyedi hivatásnak, életformának… azaz többnek, mint pusztán egy szakmának?

Egyre inkább úgy tűnik, hogy nem. Míg a jogi tanácsadás egyik leglényegibb eleme továbbra is az ügyvéd és ügyfele között fennálló bizalmi kapcsolat marad, mára ugyanolyan fontossá vált, hogy a jogászi munka tükrözze az új század gondolatvilágát, az igényt a technológiai fejlődésre és a hatékonyságra. Ahogy az ügyvédek is kikerültek a mahagóniasztal mögül, és íróasztalukon a szakma jelképeit felváltotta a számítógép, úgy a mesterséges intelligencia megjelenése és térnyerése sem kerülhető el a jogi világban. És ennek már most is számos eleme létezik.

Küszöbön állnak (sőt a legfejlettebb informatikai kultúrával rendelkező országokban már el is terjedtek) azok a technológiai megoldások, amelyek a jogi szakma rutinszerű, ismétlődő, monoton, nagy odafigyelést igénylő feladatrészeit hivatottak felváltani.

Miért kellene egy szerződést ügyvédeknek írniuk?

A szerződések legtöbbször olyan panelekből állnak, amelyek megfelelő beprogramozásával és intelligens kombinálásával az adott élethelyzetre megfelelő szerződés elkészítése nagy százalékban automatizálható. Tipikusan ebbe a körbe tartoznak a társasági szerződések, az egyszerűbb ingatlan-adásvételi vagy a biztosítéki szerződések, de ne higgyük, hogy egy multinacionális részvény adásvételi szerződése ne lenne nagy részben jogi gépek által elkészíthető.

Hasonló szerepet kaphat a mesterséges intelligencia egy-egy jogi átvilágítás során.

Egy megfelelően betanított gép lényegesen nagyobb hatékonysággal tud egy sokszor több tízezer oldalas dokumentumcsomagot átnézni, és a jogilag releváns részleteket kiszűrni, mint bármely emberi agy.

És mindez csupán a kezdet. Most még ugyan sci-finek tűnik, de előbb-utóbb várhatóan meg fognak jelenni azok az alkalmazások, amelyek egy élethelyzet teljes körű leírása alapján, emberi beavatkozás nélkül megadják az ügyfélnek az adott szituációra vonatkozó jogi véleményt. Ugyanígy nem áll messze a képzelettől a bírósági munka automatizálhatósága sem:

a tényállási elemek megfelelő módon való betáplálása esetén egy jól idomított szoftver alkalmas lehet arra, hogy az irányadó jogszabályokat szisztematikusan feldolgozza, és az ügyre vonatkozó ítéletet egy gombnyomásra meghozza.

És ne felejtsük el, abban a világban, amelyben az élethelyzetek bonyolultsága, valamint a jogszabályok és a precedensértékű határozatok szövevényes világa az emberi aggyal való átláthatóságot és feldolgozhatóságot egyre inkább lehetetlenné teszi, a mesterséges intelligenciát használó megoldásokra mind nagyobb szükség mutatkozik.

Robotok lesznek a jogászok? Jönnek a robot ügyvédek? Bár nem jobban, mint bármely más szakmában, de valóban: el fognak tűnni vagy legalábbis meg fognak tizedelődni a mai klasszikus ügyvédek. Lesznek ugyan továbbra is olyan jogászok, akik az intelligens rendszereket megalkották, és ezért tudják, hogy azok hogyan működnek; valamint olyanok is, akik az intelligens rendszerek logikáját megértik, és egy mesterségesen generált szerződéshez még érdemben hozzá tudnak nyúlni – de ők lesznek kisebbségben.

Az ügyvédi szakma átlagos képviselője sokkal inkább egy általa is csak homályosan ismert rendszer felhasználója lesz.

Mint ahogy tulajdonképpen mi is, mindannyian, akik a mindennapi életben a modern technológia vívmányait használjuk – a villanykapcsolótól a számítógépek és egyéb elektronikus kütyük használatáig – anélkül, hogy tudnánk, mi történik, amikor hozzányúlunk egy gombhoz.