Kutatás-fejlesztés és felsőoktatás

A modern gazdaság fejlődésének két kulcsa a kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás minősége. Mindkettő értékmérője a hatékonyság – az utóbbi a világ hatalmas technoló­giai-ipari átalakításában döntő szerepet játszik. Így a magyar gazdaságban is, mert a termelés növekedése, környezetünk, világunk jobbá tétele, civilizációs javaink minősége függ tőle. Mindez persze a világ minden táján sok pénzbe kerül, nagy anyagi ráfordításra pedig csak a gazdag országok képesek. A mai világban joggal beszélhetünk tehát az innováció valamiféle kultuszáról, folyamatos megújulásáról. Az anyagi erő mellett azonban a kutatás-fejlesztésnek más faktora is van, ez pedig az alkotómunka ereje, az innováció, a mérnöki tudás, és e tudás alkalmazása, állandó gyarapítása. Ennek a semmivel sem pótolható eszköznek a kifejlesztése és a karbantartása a felsőoktatásban, az egyetemeken történik. A mérnökképzés hatékonyságának növelésében mi is komoly kapacitással rendelkezhetünk, mert van mire építenünk.

A magyar műszaki képzésnek nagy hagyományai vannak, és részben ismertek is. A tradíciót azonban ápolni kell, bemutatni, szinte élővé tenni. Mi a magunk részéről mint a mérnökség kamarai képviselői azzal járultunk hozzá, hogy kiállítást szerveztünk 2011-ben Brüsszelben a magyar európai uniós elnökség idején a mérnöki tudásunk múltjáról és jelenéről. Megmutattuk Európának, hogy a magyar mérnökök mit adtak a világnak, a gazdaságnak, a tudománynak. Ezt a kiállítást azóta sok hazai városba, egyetemi székhelyre elvittük. Célunk az volt, hogy kedvet csináljunk a mérnöki munkához, mert nekünk, idősebbeknek a mérnökutánpótlás kérdése is fontos. A munkát folytatni kell. Jelszavunk: több és több mérnököt Magyarországnak! Mutassuk meg, hogy vonzó életpályamodellt jelent a mérnöki munka, perspektívát, biztos megélhetést ad, tudatosítsuk, hogy a mindennapi alkotás mással nem pótolható örömforrás.

Ehhez több dolog szükséges: a mérnöki pálya presztízsét, társadalmi elismertségét növelni kell, mértékadó hírveréssel jelen kell lennünk az internetes világban, véleményt kell formálnunk a mérnöki hivatást érintő kérdésekben. Hallatni kell a szavunkat, figyelnünk kell a felsőoktatási képzés minőségére. Mára alapvető fontosságú tényező a képzés hatékonysága. Ezen is muszáj javítani. Ezek nem mai felismerések, de – a lehetőségek szerint – nap mint nap dolgozni kell értük. Ez az idő követelménye, amit szem előtt kell tartanunk.

Nem versenyezhetünk a világ tudományos és gazdasági nagyhatalmaival, anyagi forrásaink hozzájuk mérten kicsik. Nincs illúziónk ebben a vonatkozásban, de patrióta gazdaságunk számára többletértéket jelenthet a mérnöki tudás, a mérnöki helytállás minősége, milyensége. Ezt kell megtanulni az egyetemeken, ezt kell megtanítani a felsőoktatásban, mert így a felsőoktatás hatékonyságával nagy értékhányaddal járulhatunk hozzá az ipar termelékenységéhez – ezzel versenyképessé válunk a világban, és mindazzal, amit létrehozunk, a magyar gazdaság gyarapodik majd.

Vagyis mi, az ország polgárai.