Fejlesztési potenciál a hazai turizmusban

A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia keretében a kormányzat meghatározta a turizmus ágazatra vonatkozó jövőképét. Ennek eredményeképpen az ágazat hozzájárulása a GDP-hez 2030-ig számottevően emelkedik, a 2016-os 27,6 millió vendégéjszaka 50 millióra nő, ennek fele a külföldi vendégekhez köthető majd. Az ágazatot az utóbbi időszakban a dinamikus növekedés jellemezte: a vendégek száma 2014 óta évente átlagosan 6,6 százalékkal, míg az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 5,9 százalékkal bővült. A fentiek alapján azonban egyesek a túlzott turizmus (overturism) veszélyeire hívják fel a figyelmet. A kormányzati célok ambiciózusak, így érdemes megvizsgálni, milyen fejlődési potenciált rejt a hazai turizmus ágazat, azon belül is kiemelten a szálláshely-szolgáltatás közvetlen régiós versenytársunkhoz, Csehországhoz viszonyítva.

A magyar szálláshelyeken 2018-ban 13,1 millió vendég fordult meg, míg a cseh szálláshelyeken 21,3 millió, vagyis ez önmagában 62,8 százalékos növekedési potenciált rejt. A két országot összehasonlítva Magyarországon több a belföldi vendég (54,4 százalék) a szálláshelyeken, míg Csehországban a hazai turisták az összes vendég felét tették ki. Ezt az arányt Magyarországra vetítve (és a hazai turisták számát adottnak véve) 8,9 százalékos növekedési potenciál van az ágazatban, ha csak a csehországihoz hasonló arányban érkeznének hazánkba külföldi vendégek.

Csehországban a turisták 2018-ban 55,6 millió vendégéjszakát töltöttek el, míg Magyarországon csupán 32,7 milliót. Ez egy vendégre vetítve 2,61, illetve 2,50 vendégéjszaka. A cseh adatokat alapul véve a hazai turizmusban 4,3 százalékos fejlődési potenciál van, ha csak azt vesszük figyelembe, hogy a turisták itt-tartózkodásuk során ugyanannyi vendégéjszakát töltenek el, mint Csehországban.

Az ágazat egyik további jellemzője a szezonalitás, vagyis az, hogy a turizmus csúcsa a nyári hónapokra esik. Magyarországon a vendégéjszakák 40,3 százalékát a június–augusztus közötti időszakban töltötték el a szálláshelyeken 2018-ban, ugyanez az arány Csehországban 36,9 százalék volt. Vagyis a nyári hónapok forgalmát adottnak véve a turizmus szezonalitásának a csökkentésével a vendégéjszakák száma akár 9,2 százalékkal is növelhető.

A szálláshelyek fontos jellemzője még a kapacitáskihasználtság. A 2018-as adatok szerint Magyarországon a szobakapacitás-kihasználtság 56,1 százalék volt, míg Csehországban 50,5 százalék, vagyis ebből a szempontból kedvezőbb helyzetben vagyunk, mint közvetlen versenytársunk. Ezzel szemben ha a férőhelykapacitás-kihasználtságot nézzük, az a cseh szálláshely-szolgáltatás ágazatban 52,3 százalék, a hazaiban pedig 41,3 százalék volt a tavalyi évben. Vagyis a cseh kapacitáskihasználtság elérésével közvetlenül 26,8 százalékos növekedés érhető el, adott infrastruktúrát feltételezve.

Fontos szempont ezen túlmenően a főváros-vidék megoszlása a turizmuson belül. Erre vonatkozóan azonban csak 2017-es adatok érhetők el az Eurostat adatbázisában. A főváros-vidék szempontból kedvező helyzetben vagyunk: Magyarországon a turisták 34,5 százaléka szállt meg Budapesten, míg Csehországban a turisták 38,3 százaléka kereste fel Prágát. Vagyis hazánkban a vidéki szálláshelyeknek nagyobb a szerepük a turizmuson belül, mint közvetlen versenytársunk esetében. A fővárosok összehasonlításánál maradva, 2017-ben Budapesten 4,3 millió vendég szállt meg, míg Prágában csaknem 7,7 millió. Lakosságszámra vetítve a magyar fővárosban minden lakosra 2,45 vendég, míg Prágában 5,98 vendég jutott. Vagyis ebből a szempontból is nagy a potenciál az ágazatban. A férőhelykapacitás-kihasználtság is erről tanúskodik: Budapesten 56, míg Prágában 67 százalék volt 2017-ben. Tehát Budapestet Prágához viszonyítva egyelőre nem jellemzi a túlzott turizmus, ellenben több fejlesztésnek is létjogosultsága van.