Tízezer kutatóprojektből egy futhat be

Miben különbözik a kutatás-fejlesztés a gazdaság más ágazataitól?

Egy jól működő gazdaságban a kutatás-fejlesztésnek (k+f) rendkívül fontos szerepe van, ez az ágazat gondoskodik ugyanis az új tudás megteremtéséről. Több komponensből áll: a felfedezést célzó kutatásokból, az invenciókat, találmányokat teremtő alkalmazott kutatásokból és a termékfejlesztésekből. A felfedezések hozzájárulnak, hogy megismerjük a világot, de közvetlen haszon csak évtizedek múltán származik belőlük, ráadásul gyakran nem is az profitál, aki a felfedezést tette. Egy találmány már önmagában is rendkívül hasznos lehet, de csak akkor, ha szabadalommal védjük le. Szellemi és szabadalmi tőke egyaránt szükséges egy vállalat sikeréhez, azt azonban nem tartom jó gyakorlatnak, hogy a szellemi tőkénk termékeit csupán publikáljuk, de nem hasznosítjuk, mivel így mások húznak hasznot belőle.

Hogyan ültethetők át a találmányok a gyakorlatba Magyaror­szágon?

Ehhez egy innovációs ökoszisztéma kell, amely segíti a felfedező kutatásokat, és teret ad az innovációnak. Fontos tudatosítani, hogy nem állhatunk meg a felfedezésnél, tovább kell gondolni, meg kell találni a hasznosíthatóságát, és szabadalommal kell levédeni.

Mekkora multiplikátor hatása van a kutatás-fejlesztésnek? Hányszorosa a k+f termelékenysége a mezőgazdaságnak, és mennyivel nagyobb hasznot hoz az iparhoz képest? Mekkora az előnye a szolgáltatásokhoz képest?

Ez a kérdés rávilágít a haszon és kockázat kapcsolatára. A k+f a korai fázisban nem kerül sokba, és ha hasznos terméket eredményez, akkor rendkívül nagy a multiplikátora. Egy adott projekt sikerének azonban kicsi a valószínűsége, vagyis nagy a rizikója. Sok kutatást kell elindítani ahhoz, hogy legyen köztük sikeres, nagyjából száz k+f-projektből lesz egy startup, és csupán minden tizedik startup lesz sikeres. Ha jó vállalkozásba fogunk, akkor a vállalat, a befektetők és mi is rendkívüli haszonra teszünk szert. Persze megtörténhet, hogy a vállalat nem lesz sikeres, ilyenkor évekig ingyen dolgozhatunk, és a befektetők is elveszítik a pénzüket. Mindent összevetve a kutatás-fejlesztés a gazdaság rendkívül lényeges eleme és a fejlődés egyik mozgatórugója. Ahhoz, hogy a tudósok érvényesülni tudjanak a piacon, meg kell tanulniuk a tulajdon megteremtését és menedzselését, és be kell kapcsolódniuk a piaci folyamatokba.

Mi a véleménye a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átalakításáról?

Elég jól ismerem az innováció folyamatait és azt, hogyan kell a rendszert beilleszteni egy olyan ökoszisztémába, amely támogatja a tudományt. Magyarországon első lépésként az innovációs folyamatok beindítására, erősítésére lenne szükség. Ezután meg kell teremteni az innovációs lánc elemeinek anyagi és strukturális feltételeit. Inkubációs, akcelerációs és science park megoldásokat kell nyújtani a kutatóknak. Olyan jogszabályokra is szükség van, amelyek tisztázzák, hogy egy felfedezés valójában kinek a tulajdona, és ha az adott újítás hasznos, akkor kinél jelentkezik a haszna. Itt szóba jöhet a felfedező, az egyetem, az Akadémia vagy akár az állam is. Remélem, hogy ebbe az ökoszisztémába az akadémia kutatóintézetei beilleszthetők lesznek. Az MTA tevékenysége besorolható egy olyan rendszerbe, amelyben kiváló alapkutatás és ipari megrendelésekhez kapcsolódó fejlesztések is folynak, ennek megteremtésében segédkezek én is.

A teljes cikk a keddi Világgazdaságban olvasható