Rékasi Tibor: nincs okunk szégyenkezésre az osztalék miatt

Még nincs egy éve, hogy átvette a Magyar Telekom vezérigazgatói posztját. Mekkora kihívást jelentettek az első hónapok?

A menedzsment tagjaként korábban is részt vettem a stratégia kialakításában, így nem esett nehezemre átvenni a társaság irányítását, főleg, hogy a piaci részesedésben, illetve pénzügyi szempontból is sikeres vállalatról van szó. Ugyanakkor a piac és a működési környezet folyamatosan változik körülöttünk, sorra jelennek meg új technológiák, a szektortársak körében történtek felvásárlások, tulajdonosváltások is. A kihívások inkább abban rejlenek, hogy ilyen környezetben hogyan lehet hosszú távon is fenntarthatóan még sikeresebbé tenni a vállalatot.

Ehhez új útra kellett lépni?

Ez egy összetett feladat, nem lehet pusztán az irányjelzőt húsz vagy akár kilencven fokkal jobbra vagy balra állítani. Az irány jelenleg is jó, de fel kell készülni a jövőre, ami azt jelenti, hogy a mostaninál is jobb ügyfélélményt kell biztosítani minden egyes szolgáltatási ponton. Ehhez sok mindenen lehet és kell is javítani.

A verseny fokozódása átírhatja a korábbi stratégiát? Hogyan készülnek a Digi megjelenésére?

A Telekomnak korábban is az volt az elsődleges célja, hogy kiemelkedő élményt nyújtson az ügyfeleinek, akár mobil-, akár vezetékes szolgáltatást vesznek igénybe. Továbbra sem az lesz tehát a leglényegesebb számunkra, hogy a piac valamely szegmensében a legolcsóbbak legyünk. Azt is fontos látni, hogy a telekommunikációs szektor nagy beruházásigényű iparág, hiszen sorra jelennek meg újabb és újabb technológiák. Ahhoz, hogy prémiumszolgáltatóként – ami alatt elsősorban az ügyfélélmény és az ügyfélkiszolgálás minőségét értem – tartani tudjuk a lépést, rengeteg energiát és erőforrást kell befektetni. Fontos ugyanakkor, hogy fennmaradjon az egészséges egyensúly az ár-érték tekintetében. E stratégia mentén készülünk az új piaci szereplő megjelenésére is.

A piaci helyzetük megtartásához elég lesz, hogy pusztán a minőségre építenek? A Digi előreláthatóan dömpingárakkal tör majd be a piacra, ahogy tette ezt Romániában is.

Nem pusztán az ár, az értékarány is sokat nyom majd a latban, de valóban nagy kérdés, hogy a Digi megjelenése milyen hatással lesz a piac egészére. Régóta húzódik, de kíváncsian várjuk, mivel jelennek meg. A Telekomnak egy olyan mobilhálózatot sikerült kiépítenie, amely világviszonylatban is élen jár. Ezzel azonos vagy akár ezt megközelítő minőséget egy új szolgáltató aligha tud majd rövid távon nyújtani. Az ügyfeleknek mérlegelniük kell majd, hogy hajlandók-e adott esetben többet fizetni a jobb, gyorsabb szolgáltatásokért.

A jövőbe tekintve a bevétel csökkenésével számolnak. Kalkulálnak már a Digi okozta esetleges árerózióval?

Az üzleti terveinkben nem szerepel ilyen tényező, a bevételek csökkenésére elsősorban a készülékértékesítések volumenének zsugorodása miatt számítunk, mert azt a tendenciát tapasztaljuk, hogy az az időtartam, amelyen belül az ügyfelek cserélik a készülékeiket, folyamatosan nő. Az EBITDA-ra ugyanakkor ennek nem lesz hatása, sőt a 2019-es évre egy-két százalékos növekedést jeleztünk előre a piacoknak, hiszen a készülékértékesítés esetében alacsonyabb a fedezet. A telekommunikációs bevételekben azonban nem számítunk csökkenésre.

A kedvező földrajzi adottságok ellenére régiós szinten Magyarországon drágának számíta mobiltelefonálás. Miért?

Magyarországon az ügyfelek az adatszolgáltatásra fókuszálnak, ennek megfelelően épültek ki az előfizetői csomagok is. Ami a hálózatépítés költségeit illeti, a földrajzi adottságok ebből a szempontból nem jelentenek érdemi előnyt más országokhoz képest. Az csak városi legenda, hogy Magyarországon – kis túlzással – elég csak egy adótornyot telepíteni a Kékestetőre ahhoz, hogy az egész országot lefedjük. Magyarországon világviszonylatban is kiemelkedő a 4G-s lefedettség, de ehhez igen jelentős fejlesztésekre, beruházásokra volt szükség. Azt gondolom, hogy ha valaki kizárólag hangalapú szolgáltatást szeretne, arra itthon a legmegfelelőbb és egyben a legolcsóbb a vezetékes szolgáltatás.

Hamarosan kiírják az új frekvenciákra a pályázatot. Milyen kiadásokkal számolnak?

Egyelőre nemigen tudunk költségeket tervezni, várjuk meg a kiírást, lássuk meg a hatósági elvárásokat, utána lehet a megvalósításon gondolkodni.

Üzleti szempontból nem kockázatos, hogy az 5G-vel egy olyan technológiába ruház be jelentős összeget a Telekom, amelynek megtérülését egyelőre nehéz megítélni?

A beruházások nagyságrendjéről egyelőre nem szeretnék becslésekbe bocsátkozni. Azért az vitathatatlan, hogy az 5G a jövő. A technológia három dologban hoz majd a felhasználóknak újdonságot: jelentősen nő a hálózati kapacitás, amely még könnyebbé teszi a rohamosan növekvő tudású gépek közötti kommunikációt, és nő az adatsebesség is, miközben csökkennek a hálózati válaszidők, ami lehetővé teszi például a gépek távirányítását.

Németországban most zajlik a frekvenciaaukció. Ebből lehet következtetni a hazai árakra?

Folyamatosan benchmarkoljuk az aukciókat, de minden piac más, és eltérők lehetnek az adott országok céljai is.

A vezetékes telefont sokan már korábban eltemették, és hasonló sorsot szánnak a hagyományos televíziózásnak is. Hogyan változnak a felhasználói szokások?

A hagyományos televíziózást azért még korai temetni, de ha hosszabb távban gondolkodunk, akkor már érdemes ezzel is számolni. A Netflix vagy az ahhoz hasonló szolgáltatások piaci részesedése nálunk még nagyon alacsony. A Magyar Telekom viszont már évek óta egyszerre kínál lineáris és igény szerint nézhető – úgynevezett on demand – tévétartalmakat is, az utóbbinál a fogyasztó választja ki, hogy mikor és mit kíván nézni. A televíziózás idővel egyértelműen ebbe az irányba tolódik el. Vagy említhetném a TV GO szolgáltatásunkat is, amelynek segítségével bárhol követhetjük kedvenc műsorunkat mobilon vagy tableten is.

Nem gondolkodtak azon, hogy csatlakozzanak a globális trendhez, és saját tartalmat gyártsanak?

Folyamatosan gondolkodunk ezen, azonban a magyarországi piac más, jóval kisebb, mint például a tengerentúli, ahol a szolgáltatók stúdiókat vásároltak fel tartalom-előállításhoz. Olyan nagy beruházást igénylő tartalmak előállításával, mint amilyeneket például az HBO gyárt, nem tervezünk foglalkozni, de folyamatosan keressük az egyedi ötleteket. Ez viszont csak egy kiegészítő tevékenység marad.

A teljes interjú a Világgazdaság hétfői számában olvasható